Bejelentette, hogy újabb öt dandárt vezényel Bagdadba, egyet pedig a szunnita ellenállás fellegvárának tartott nyugat-iraki Anbar tartományba. Az eddig 132 ezres amerikai kontingenst 21 500 fővel növelik meg.

Bush szerint eddig az volt a gond, hogy nem volt elég katona Irakban, illetve túl sok volt a korlátozás. Szavaiból az következik, hogy Nuri al-Maliki miniszterelnök beleegyezett a kormánykoalícióhoz tartozó síita szélsőségesek elleni fellépésbe. A beszéd azonban figyelmeztetést is tartalmazott: az amerikai elkötelezettség nem végtelen, ha az iraki kormány nem tartja be ígéreteit, el fogja veszíteni a támogatást.

Az elnök ma a térségbe küldi Condoleezza Rice külügyminisztert, miközben alig burkoltan megfenyegette Iránt és Szíriát. A terv része egy zömmel iraki pénzen megvalósuló újjáépítési program is. Bush szerint még az új politika sikere esetén is újabb emberáldozatokra kell felkészülni. - Nincs varázsformula a sikerre, de a kudarc katasztrófa lenne az Egyesült Államok számára - mondta Bush, aki tegnap poszthumusz kitüntetésben részesített egy tengerészgyalogost. A 22 éves szakaszvezető rávetette magát egy kézigránátra, és saját életét feláldozva megmentette több társát.

A törvényhozásban frissen többségbe került Demokrata Párt politikusai merev elutasítással reagáltak az elnök beszédére, a Republikánus Párt pedig megosztott. A hivatalos demokrata választ tolmácsoló Dick Durbin szenátor "eszkalációnak" nevezve a létszámnövelést azt hangoztatta: az amerikaiak többsége novemberben nem erre, hanem a "rendezett kivonulásra" szavazott. Az elnökaspiránsok közül Barack Obama inkább Afganisztánba küldött volna erősítést. Hillary Clinton szerint Bush iraki politikája elhibázott és arrogáns. - Továbbvisz minket a rossz úton, csak gyorsabban - jelentette ki. A szintén elnöki ambíciókat dédelgető republikánus Chuck Hagel szenátor veszélyesen keményfejűnek nevezte a stratégiát, amely még mélyebbre viszi Amerikát a mocsárban.

Az elnököt támogatta viszont a független, de általában a demokratákkal tartó Joe Liebermann és a republikánus elnökjelöltségért harcoló John McCaine szenátor. Mások úgy vélték, a váltás az elnök utolsó, kétségbeesett kísérlete a helyzet megmentésére, de a siker kizárólag az irakiakon múlik.

Tegnap a szenátus és a képviselőház illetékes bizottsága is meghallgatta Rice-ot. Az elnök új irányvonalát védő külügyminiszter mindkét helyen súlyos bírálatokat volt kénytelen végighallgatni. Robert Gates védelmi miniszter ugyanakkor bejelentette: öt év alatt 92 ezer fővel növelik a szárazföldi hadsereg és a tengerészgyalogság létszámát.