A demokrata fórum a középre talál?

Minden belső közvélemény-kutatásunk azt mutatja: minket a középosztály pártjának tartanak a választóink - ezzel az indokkal a napokban Dávid Ibolya "hivatalosan" is az adófizetők, vagyis úgymond a középosztály pártjaként definiálta a demokrata fórumot. Ahogy persze a többi nagy párt is önmagát.

"Konzervativizmus, középosztály, rend, elvek, értékek" - Dávid Ibolya először a tavalyi parlamenti választások előtt - a Thália Színház nemzetiszínű girlandos színpadán - határozta meg így az MDF-et. (A kampánygyűlésen a Száztagú Cigányzenekar vezérhegedűse a pártelnöknek külön muzsikált.) Mindehhez az euró 2010-es bevezetését, az egykulcsos, 18 százalékos személyi jövedelemadót, az ésszerű privatizációt, az örökösödési illeték eltörlését és a korrupció elleni harcot "rendelte". Az utolsó tavalyi parlamenti ülésen az MDF elnöke észérveken alapuló megbeszélésre invitálta Gyurcsány Ferencet azzal a céllal, hogy levegyék a megszorítások terhét a magára hagyott középosztályról. Mindezek után néhány napja az MDF közzétette a középosztály tíz pontját. Dávid Ibolya nemzeti konzultációt is kezdeményezett: zöldszámot és e-mail címet hoztak létre, melyen a magukat a középosztályhoz sorolók tehetnek javaslatot arra, az MDF milyen szándékokat képviseljen a Gyurcsány Ferenccel való találkozón.

Lapunk szerette volna megtudni, hogy az MDF kihez szól, kiket céloz meg, amikor középosztályról beszél. Különös tekintettel arra, hogy Dávid Ibolya 2005 nyarán - amikor Csornán egy mezőgazdasági gépgyártásra alkalmas gépsort adott át - úgy nyilatkozott lapunknak: az MDF-nek mindig is volt kötődése a mezőgazdasági és az ipari munkássághoz. Utalt a munkavállalói részvénycsomagra vagy a kárpótlásra vonatkozó javaslatra. Dávid Ibolya lapunk kérdésére adott középosztály-meghatározása egy elhatárolódással kezdődik: "Az MDF elutasít minden megközelítést, mely a középosztályt tulajdon- vagy jövedelmi viszonyokon alapuló, merev marxista kategória szerint definiálja. Mi a reformkor és a dualizmus nagyjaival összhangban azt mondjuk: a középosztályt a mentalitása teszi azzá, ami, vagyis a becsületes munka, a vállalkozó szellem, az innovációs készség, a közösségért való tenni akarás."

Az elnök asszony véleménye szerint a középosztályhoz tartoznak a kis- és középvállalkozók, és általában az adófizetők nagy része is. Herényi Károly, az MDF parlamenti frakcióvezetője pedig úgy nyilatkozott: nincs értelme jövedelemviszonyokról vagy konkrét társadalmi rétegről beszélni a középosztályról szólva. A "felelősség" a központi kategória, mely a társadalomhoz, az államhoz való viszonyulást jelenti. Herényi Károly szerint a nyugdíjasok egy része, de az ipari munkások is a középosztályhoz sorolhatók.

Demokrata fórumos politikusok lapunknak elégedetten azt mondták: "nagy ötlet" a középosztály pártja definíció. Igaz, azzal a veszéllyel jár, hogy ha az MDF, amely kis párt, nem nevezi meg pontosan, hogy kikre figyel, ha tehát mindenkire céloz, nem talál el senkit.

Az MDF-es középosztály tíz pontja: egyszerű és átlátható adórendszer, a megtakarításokat büntető adók megszüntetése, hatástanulmányokra épülő reformok, kisebb, de erős állam, Tiszta Kezek Hivatala, a privatizáció megfontolt folytatása, az iparűzési adó mérséklése, támogatás a kutatás-fejlesztésnek, az állam újraelosztó kapacitásának a GDP 50 százalékáról 35-re mérséklése, a csőd- és felszámolási törvény átalakítása.

Kolosi Tamás: A középosztály stabilizálódott

Értelmezés kérdése, hogy ki sorolható ma Magyarországon a középosztályhoz. Kolosi Tamás, a Tárki elnöke szerint a középosztályhoz tartozónak lehet tekinteni - a rétegződés szerint - azokat, akik a társadalmi ranglétra középső mezőiben helyezkednek el; ez az alsó 20-25 százaléktól a felső 10-15 százalékig terjedő népességcsoport, vagyis a lakosság többsége. A tradicionális értelmezés szerint viszont hagyományosan a középosztályhoz tartozónak lehet nevezni a magánvállalkozókat, a kiskereskedőket, az iparosokat, a nagygazdákat, az értelmiséget és a szellemi alkalmazottakat is - ez az osztálytípusú megközelítés. Mindemellett van egy ideológiai szempontú megközelítés is: e szerint a két világháború közötti Magyarországon ahhoz, hogy valaki az "úri középosztályhoz" tartozónak vallhassa magát, egyfajta érték- és viselkedésmódot kellett képviselnie. A Tárki elnöke úgy véli: nem lehet pontosan eldönteni, hogy Dávid Ibolya vagy az MDF milyen értelemben beszél középosztályról, hiszen az általuk használt frazeológiának rétegződési, ideológiai és osztálytöltete is van. Kolosi Tamás szerint az utóbbi 8-10 év során erőteljesen stabilizálódott a középosztály helyzete: a rendszerváltás utáni drasztikus folyamatok miatt egy jelentős részük szegénységközeli állapotba sülylyedt ugyan, de a '90-es évek második felében a gazdasági növekedés hatására visszakerültek a középosztálybeli pozícióba. - A jelenlegi helyzetben sem igazán fenyegetett a középosztály, annak ellenére sem, hogy a megszorítások jelentős része az átlagnál nagyobb terhet helyez erre a rétegre. A kormány ugyanis a szegényebb rétegeket igyekszik óvni. Ennek ellenére egyáltalán nem biztos, hogy a rétegződés szerint vett középen lévőket jobban sújtják majd a szigorító intézkedések, mint a társadalom más rétegeit - vélte Kolosi Tamás (Cs. I.)

Dávid Ibolya mindkét oldalon
Dávid Ibolya mindkét oldalon
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.