A könyvet a Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója jelentette meg. A kopt kódexet, amelyre 1965-ban leltek Egyiptomban, az egykori Kasr-el Wizz kolostorának régészeti feltárásakor, a núbiai kereszténység különösen becses dokumentumának nevezte a kötetet méltató Adamik Tamás egyetemi tanár.

Mint mondta, ez a terület a gát megépítése óta a Nasszer-tó alatt fekszik, ezért innen új leletek nem várhatók. Ritoók Zsigmond akadémikus szerint a kódex egy különleges pillanatban, a szóbeliség és az írásbeliség határán született. "Egy cseppfolyós szöveg megszilárdult" - fogalmazott Hubai Péter az MTI-nek elmondta: amikor egy ilyen irat előkerül, keletkezésének megállapítása árnyalt datálást kíván. Egyrészt magának a kódexnek, másrészt az általa tartalmazott iratoknak a korát kell megállapítani. "Az én irataimnak a keletkezési kora a IV-V. századra tehető. Bátran mondhatjuk, hogy másfélezer évesek, de lehet talán valamivel több. Ez további kutatásokat igényel" - tette hozzá Hubai Péter. Kifejtette: kutatásai során ennek a két szövegnek a helyét megpróbálta kitapogatni, megállapítani a keletkezését, s azt, hogyan ágyazódott be saját korának a kultúrájába, egyházi életébe. Szavai szerint évtizedeken át a kódex a kairói Kopt Múzeumban volt kiállítva, körülbelül 40 éven át "lappangott". "Úgy lappangott, hogy bárki láthatta" - mondta Hubai Péter, aki hosszú időn át hiába próbált meg betekintést nyerni a szövegbe.

Végül a kódex átkerült Asszuánba, egy új múzeumba, ahol lehetőséget kapott az iratok tanulmányozására - idézte fel. Ismertetése szerint a kódex két iratot tartalmaz: A Megváltó szava a keresztről, A Megváltó tánca a kereszt körül. Az egyik ismert volt, de egy igen egzotikus nyelven, ónúbiaul volt olvasható, így nem igazán jutott el a szélesebb olvasóközönséghez. A második irat azonban rövidke kódex, amely 34 oldalt tartalmaz, ez teljesen ismeretlen volt. "Abba a kategóriába tartoznak, mint a közelmúltban beharangozott Júdás Evangéliuma, nagyjából ugyanaz a kor, ugyanaz a nyelv, ugyanolyan jellegű.

A második irat himnuszokat is tartalmaz, amelyeknek az igazi érdekessége az, hogy a himnuszokat Jézus és tanítványai mondják és táncolják a kereszt körül. Olyan képzet a kereszténység korai századaiból, amely nálunk tulajdonképpen ismeretlen. A tánc teljesen eliminálódott az európai, az egyetemes kereszténységben, beleértve a keleti ortodoxiát" - mondta. Hubai Péter kiemelte: olyan írásos emlék került elő, amely szerint a kereszténységnek volt egy olyan ága, nevezetesen Afrikában, ahol a liturgiában megjelent a tánc.

(MTI)