Nagyot zuhant a BUX, a Budapesti Értéktőzsde indexe, 355 pontot, azaz másfél százalékot veszített értékéből, a hanyatlás pedig elsősorban az OTP, a Richter és a Magyar Telekom árfolyamát érintette. A magyar valuta kurzusa is megroggyant: az eurót reggel 254 forinton jegyezték, ám délután már 257,50en, kora este 256,50en. A hét elején az euró árfolyama még a 252 forintos szintet közelítette.

A mozgás külső okokkal magyarázható, a feltörekvő piacok általában is megsínylették a politikai fejleményeket. Elsősorban Venezuela államosítási törekvései ijesztették el a befektetőket, illetve a thai hatóságoknak a külföldi cégekre bevezetett korlátozásai. De kedvezőtlen a tőzsdéknek az olajárak megereszkedése is – szerda este a hordónkénti ár 54 dollár alá süllyedt –, hiszen a kitermelésben, feldolgozásban érdekelt cégek papírjai válnak olcsóbbá, ahogy romlanak a profitkilátások. A kedvező egyéb vállalati hírek viszont nem ellensúlyozták a borús hangulatot. A Morgan Stanley feltörekvő piaci indexe hat napja folyamatosan megy lejjebb, s erre a májusi nagy pénzügyi vihar óta nem volt példa.

– Az amerikai kamatkilátások is változnak, mind kevésbé valószínű, hogy a központi bank egyhamar kamatot csökkent. Ezt támasztja alá, hogy a dollár tegnap másfél havi csúcsra erősödött az euróval szemben – mondja Barcza György, az ING elemzője. Hozzáteszi: látható azonban, hogy a befektetők profitot is realizálnak, a forint valójában túlságosan megerősödött a múlt év végére. Lehetséges azonban, hogy a feltörekvő piacokon megfigyelt folyamatok a várt kiigazítás előszelét hozzák, ezekbe az országokba a pénzbőség nyomán megnövekedett kockázatviselési kedv miatt rengeteg tőke áramlott. A mozgás iránya azonban megváltozhat.

A Reuters és a Bloomberg beszámolói arra mutattak rá, hogy azok a befektetők, akik az olaj drágulására számítottak, most – a nagyon enyhe tél fogyasztáscsökkentő hatása miatt – kénytelenek pozíciót váltani. A venezuelai és a thaiföldi események miatt meg emelkedik a kockázati felár a feltörekvő térségben, ez befolyásolja az állampapírpiacokat s a részvényeket is. Mindenki menekül a kockázattól.

A hangulati elemekre utal Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője is, aki szerint nem lehet megmondani, mi várható rövid távon. Az első negyedévben azonban kedvezőtlen trend érvényesülhet, ingadozásokkal. Ennek oka az, hogy az amerikai gazdaság növekedési üteme visszaesik, ez hat a vállalati profitkilátásokra, s e tényezőn keresztül a tőzsdei árazásra is. A feltörekvőket nem elsősorban az amerikai kamatvárakozások érintik hátrányosan, hanem a nyersanyagárak lejtmenete, ami szűkíti bevételi forrásaikat.

A forint – említi Barcza György – most nem gyengült az átlagosnál jobban, mint tette azt tavaly, s ez nyilván a kedvezőbb pénzügyi helyzetnek a következménye. Tegnap egyébként a részvényekkel együtt a zlotytól a török líráig és a latinamerikai valutákig terjedt a leértékelődés. A nyugateurópai nagy tőzsdék is fél, egyszázalékos veszteségeket könyveltek el, miután a tokiói Nikkei index is látványosat bukott.