A toryk kitennék a NATO-ból Magyarországot
Kiebrudalná a NATO-ból azokat az országokat Liam Fox brit képviselő, amelyek keveset költenek védelmi kiadásokra. A konzervatív árnyékkormány védelmiminiszter-jelöltje a szerdai Financial Times szerint egy tájékoztatón kijelentette: az elmúlt hetekben Lengyelországban és Magyarországon járt, és ott felpanaszolta, hogy ezek az országok „beléptek a NATO-ba, zsebre vágták a biztonsági garanciákat, majd csökkentették védelmi kiadásaikat”. A tory politikus azt mondta: a pártja által szorgalmazott megállapodás alapján „felfüggeszthető lesz azon NATO-országok tagsága, amelyek (védelmi) kiadásai elmaradnak a közösen elfogadott szinttől”.
A katonai szövetség a GDP két százalékát várja el, ezzel szemben Magyarország idén a nemzeti össztermék 1,1 százalékát fordítja katonai kiadásokra. Bocskai István, a HM szóvivője viszont arra emlékeztetett, hogy a NATO-főtitkár tavaly novemberi látogatásakor elégedett volt Magyarország NATO-beli teljesítményével. A szóvivő szerint a közös feladatokban való szerepvállalások tekintetében a magyar honvédség a tagországok között előkelő helyen, az első harmadban szerepel.
Mindazonáltal tény, hogy novemberben a főtitkár arról is szólt, hogy nem tartja elegendőnek azt az összeget, amit Magyarország a honvédelmi kiadásokra fordít. Jaap de Hoop Scheffer megjegyezte azt is: tisztában van azzal, hogy a kétszázalékos arányt a NATO 26 tagországa közül mindössze hét teljesíti.
A bírálatra válaszolva magyarországi látogatásra hívja a brit ellenzéki képviselőt a honvédelmi miniszter. Szekeres Imre a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában tegnap közölte, hogy ő nem találkozott a brit politikussal, és hangsúlyozta: nem lehet játszani Magyarország hírnevével.
Ez a hírnév viszont már meg van tépázva. Nem a novemberi volt ugyanis az első figyelmeztetés. Igaz, a NATO főtitkára Szekeres tavaly nyári nyilatkozata szerint megértéssel fogadta a tájékoztatást, hogy nem tudunk többet költeni honvédelemre. Az ugyancsak Brüsszelbe látogató külügyminiszternek meg egyenesen azt mondta, hogy Magyarországnak komoly tekintélye van a NATO vezetése szemében. Ugyanez a Jaap de Hoop Scheffer viszont már 2005-ben is kifogásolta, hogy Budapest keveset költ védelemre, és nem tud zöld ágra vergődni a NATO-radar elhelyezése körüli vitában sem.
Név nélkül nyilatkozó brüsszeli elemzők már két-három évvel ezelőtt felhívták a figyelmet arra, hogy a magyar honvédség technikai lemaradása jelentős, és a szakadék tovább nőhet, ha az ország tartósan nem teljesíti az elvárt kétszázalékos GDP-arányos mutatót.
A meglévő felszerelések egy része kétségkívül alkalmatlan a NATO-beli együttműködésre, a honvédség nem rendelkezik a katonai szövetség számára is fontos eszközökkel, s aggályok merültek fel a honvédség fejlesztési forrásainak jelentős részét felemésztő Gripen-program kapcsán is. Másfelől kétségtelen, hogy a magyar katonák számottevő erőkkel, mintegy ezer fővel vesznek részt a különböző missziós feladatokban. A honvédelmi miniszter pedig úgy véli: „feladatvállalásaink fontosabbak már, mint ez a (kétszázalékos) felajánlás”.
