Az angol a piros házban lakik. A spanyolnak kutyája van. A fehér ház jobb oldalán álló zöld házban kávét isznak. A francia teát iszik. A papagáj gazdája szivart szív. A sárga ház lakója erős cigarettát szív. A középső ház lakója tejet iszik. A svéd balról az utolsó házban lakik. A gyenge cigarettát szívó személy szomszédja majmot tart. Az erős cigarettát szívó szomszédja macskatulajdonos. A pipás narancslevet iszik. Az olasz nem dohányzik. A svéd a kék ház mellett lakik.

Kié a zebra?

Egy harmadikos kisiskolás fordult ezzel a házi feladatával a magántanárához. A fizikushallgató egyetemista több órát foglalkozott a kérdéssel, végül átlátszó fóliák segítségével oldotta meg a feladatot. A kislány végül nagyon is élvezte a fóliák egymásra pakolását, és a feladat egész logikáját.

Sok szülő panaszkodik, hogy gyermekük megoldhatatlannak tűnő feladatokat kap az iskolában. Nem ritka jelenség, amikor egyetemet végzett felmenők ülnek tanácstalanul alsó tagozatosoknak kiadott feladatok fölött. Pedig gyakran elég volna, ha megpróbálnának elszakadni a megszokott "iskolás" gondolkodásmódtól, a füzeten és ceruzán kívül más eszközöket is bátran igénybe vennének, és főleg, nem adnák fel, ha néhány perc alatt nem jönne ki a várva-várt jó eredmény.

Amíg a tanórán a gyorsaság számít, és az kap jutalmat, aki a leghamarabb tud hibátlanul megoldani húsz-harminc összeadást, addig nem kell azon csodálkozni, hogy a gondolkodtatóbb feladatok leküzdhetetlen akadályok elé állítják a gyerekeket és szüleiket is. Ilyenkor főleg az amúgy jó tanulók szomorodnak el a nem várt kudarcélménytől: megszokták, hogy mechanikus gondolkodásmóddal érhetnek el viszonylag könnyen jó eredményt.

A zebra pedig az olaszé.