Az extrém lista "áldozatai"
Bár a köztudatban úgy él, hogy valamennyi extrém sport művelőjével mostohán bánik mostanában a társadalombiztosítás, valójában a törvény csak egy tucatot sorol a különösen magas kockázattal járó elfoglaltságok közé. Ezek mostantól már más szempontból is kockázatosnak számítanak - a sport közben elszenvedett sérülés utáni gyógykezelést nem fizeti a társadalombiztosítás.
Több szervezet már azt is kifogásolja, hogy a törvény előkészítése során őket senki sem kereste meg. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat (MKBT) tagjai petícióban tiltakoznak az ellen, hogy a január 1-jén hatályba lépett törvény értelmében ők sem lesznek jogosultak a kötelező egészségbiztosítási ellátásra.
Leél-Őssy Szabolcs, az MKBT elnöke az egészségügyi miniszterhez írt levelében kifejti, hogy a barlangászat mint gyűjtőfogalom használata hibás. Ezt az elfoglaltságot "kizárólag állami tulajdonban lévő természeti képződményekben" végzik, ezért tevékenységük többsége engedélyhez kötött, s ezt állami hivatalok adják ki. A barlangászat közérdekű elfoglaltság, sok esetben pedig kifejezetten állami feladatokat vállalnak át.
A barlangok kutatása, feltárása, feltérképezése, tudományos vizsgálata, gyógyászati célú hasznosítása vagy a barlangi mentés mind-mind közcélú tevékenység, amelyet nem állami szervek, hanem lelkes, elhivatott barlangkutatók a saját szabadidejükben és költségükön végeznek. Ezért tartják sértőnek, hogy "egy kalap alá veszik" őket a pusztán szórakozásból űzött sportokkal, továbbá azt, hogy "minden alap nélkül" minősítik a barlangászatot különösen veszélyesnek. Magyarországon legutóbb 30 éve halt meg valaki azért, mert eltévedt a Ferenc-hegyi barlangban. Halálos baleset 36 éve fordult elő a Meteor-barlangban, de komolyabb, főleg végtagtöréses balesetet is évente legfeljebb két-három ember szenved el.
Ez a törvény - igaz, nem anyagilag - sokkal több veszteséget jelent, mint amennyit a tb ezáltal megtakarít - ez a meggyőződése mindazoknak, akik a természeti képződményeket nem sportolási, inkább oktatási vagy gyógyászati célból látogatják. Mikolovits Veronika, a Nemzetközi Pethő Intézet konduktora látássérült, végtaghiányos, művégtaggal élő és mozgássérült gyerekeknek és felnőtteknek tart barlangtúrákat. Már több mint két éve hetente tíz fogyatékos embert segítenek hozzá ehhez az élményhez - és főleg sikerélményhez. Az ilyen foglalkozások lehetőséget teremtenek arra, hogy magukat kipróbálják, a hétköznapok alatt tanult mozgásmintákat más környezetben is gyakorolják, nem utolsósorban pedig élményeket szereznek, és a maguk teljesítményére is büszkék lehetnek.
Az elmúlt napokban ők is érdeklődtek arról, hogy mi lesz a rendelkezés következménye. Mikolovits Veronika érdeklődött az egészségügyi intézményekben és a biztosítóknál. Egy térdszalagműtét például 600 ezer forintba kerül. A biztosítás összege csaknem hatvanezer forint, és a biztosító legfeljebb százezerrel járulna hozzá a műtéthez. Bár a két év alatt sok száz sérült emberrel túráztak, és még apró baleset sem történt, a barlangászok és a pedagógusok nem tudják vállalni egy esetleges baleset anyagi kockázatát. Miként valószínűleg azok az asztmás betegek sem, akik eddig terápiás céllal látogatták a barlangokat.
Nem csak a barlangászok tartják elhibázottnak a törvényt, amelyben nem nevesítenek kizárólag szórakozásból űzött és sok sérüléssel járó sportágakat. Balla Ferenc, a Magyar Extrémsport és Rekreációs Szövetség vezetője az egyik internetes portálon kifejtette például: a teremfoci nem került föl erre a listára, holott ez az egyik legtöbb sérüléssel járó sportág, amely jóval veszélyesebb, mint például a rafting.
Hamarosan hivatalos fórumokon is keresik majd az igazukat az ejtőernyősök. Kiss György oktató, a Vörös Meteor Ejtőernyős Sportklub elnöke szerint még az sem "tiszta", hogy mit jelent az extremitás. Szerintük ugyanis az ejtőernyőzésben legföljebb az élmény extrém, és nem a kockázat. Ezt a sportot számos hatóság ellenőrzi, és évtizedek óta gyakorolt szigorú, részletes szabályok szerint űzik. Szigorúak az egészségügyi követelmények, mindenhez hatósági engedély kell. Kötelező a biztosítás, az oktatóknak például felelősségbiztosítással is kell rendelkezniük. Az esetleges balesetek körülményeit a legapróbb részletekig kivizsgálják a hatóságok, s ajánlásokat tesznek a szabályok kiegészítésére vagy szigorítására. Magyarországon évente úgy ötvenezer ugrást hajtanak végre - a balesetek száma nem éri el a tízet.
