Mobil gátat a Rómaira!
A szerző a Római-partért Egyesület alelnöke
Vissza kell utasítanom a magam és egyesületünk nevében Linder György "egykori vadevezős" cikkének (Mobil a Rómain?, december 2.) azt az állítását, hogy ingatlanbefektetők gátlástalanul az adófizetők pénzéből akarják kikényszeríteni gát építését a Római-parton, méghozzá a drágább megoldást. Széles lakossági igény van ma a III. kerületben és a fővárosban arra, hogy rendezett, kulturált szórakozásra, kikapcsolódásra, sportolásra alkalmas partszakasz jöjjön létre. Ezt bizonyítja az a 3500 aláírás is, amit egyesületünk már öszszegyűjtött, és a petícióval együtt átadott a főváros vezetőinek 2006 nyarán.
Egyesületünk nem a helyi befektetőket képviseli, hanem a lakosság, a helyi idegenforgalom, vendéglátóipar és a sportegyesületek igényeit fogalmazza meg egy kulturált, rendezett közterületre, ami nem biztosítható, amíg nincs megoldva a part árvízvédelme. Hiszen nem érdemes a partszakaszt rendbe tenni, ha az árvizek úgyis tönkreteszik. Az árhullámok miatt jelentős fertőzésveszély is fönnáll a harmadik kerületben, hiszen a Duna által kimosott emésztők, dögkutak tartalma szétterül az egész területen, közvetlenül a családi házas övezet és a Pók utcai lakótelep előtt. A Római-parton nincs természetvédelem, hiszen a sitten, a romokon, a rozsdás padokon, a közvilágítás nélküli sétányon, a beomlott partszakaszokon kívül mást nem lát az odalátogató. A vízisport-klubok is feladják a tevékenységüket, hisz ki akarja gyerekét egy fertőzött és elhanyagolt közterületen sportoltatni? Így megszűnik az utánpótlás, a megmaradt egyesületet is meg kell szüntetni, és a csónakházak is tönkremennek az árvizekben. Az általunk javasolt parti mobil gát sikeresen vizsgázott Európa több nagyvárosában, így pl. a Dunánál Kremsnél, ahol egy 880 méteres szakaszon védi a várost, és a Moldvánál Prágában, ahol 5,5 km-es szakaszt véd az árvíz ellen. Egyesületünk célja a sportolás, a kikapcsolódás, a pihenés funkcióinak megtartása és erősítése a Római-parton a lakóépületek további térnyerésével szemben.
Mit jelent az, hogy ne közpénzből finanszírozzuk a part menti telkek értékének emelkedését?! Ne építsünk autópályát, hidat, járdát? Ne cseréljük le a villamosokat a körúton? Ne építsünk játszótereket? Ugyanis mindez növeli a városok infrastruktúrájának és a lakók, a vállalkozók ingatlanainak értékét.
A magasabb értékű ingatlanok adásvételekor magasabb az átírási illeték, ami az állampolgárok közösségének vagyonát gyarapítja. Az államot mi, állampolgárok alkotjuk. Ezekkel a beruházásokkal tudunk munkahelyeket teremteni, az ebből befolyó adók biztosítanak számunkra jobb orvosi ellátást, magasabb nyugdíjakat. Az adófizetők pénzét zsákszámra öntötték a Dunába a 2002-es és a 2006-os árvíz elleni védekezéskor, és a végleges megoldás halogatása miatt a következő árvizek idején is ezt teszik majd.
A Római-part soha nem volt árterület, az '50-es években tették azzá, amikor nagy hirtelen a Királyok útján helyeztek el egy ideiglenes földgátat, mert a Duna a Szentendrei utat veszélyeztette. Ez az ideiglenes gát már nem elégséges. 2002-ben és 2006-ban még egy védművet kellett építeni közel három kilométer hosszan, de az sem akadályozta meg a buzgárosodást, ami az ideiglenes gáton túli, teljes terület, több tízezer lakás elöntéséhez vezethet. Csak a szerencsén és az árhullám gyors levonulásán múlt, hogy nem történt katasztrófa. Ha a gát átszakad, emberéletek ezrei kerülnek veszélybe, az anyagi kár elérheti a tízmilliárd forintot. Miért nem védi meg a város értékeit a budapesti városvezetés? A mobil gát költsége négy kilométeren kb. 1,5 milliárd forint, a többi kb. 3 milliárd a terület rendezésére, sétányra, csatornázásra, bicikliútra, közvilágításra, játszóterekre, kutyafuttatókra, nyilvános WC-re kellene. Így jöhetne létre egy európai szintű partszakasz. Ha ezek a fejlesztések megtörténnének, 600-800 munkahely jönne létre az idegenforgalom és a vendéglátás területén. Ebből járulék formájában kb. 1,2 milliárd forint folyna be évente az államkasszába. A magánberuházások révén, melyek összegét kb. 20 milliárd forintra becsüljük, 4 milliárd forint áfa folyna be. Ez azt jelenti, hogy egy éven belül megtérülne a beruházás az államnak, több százezer budapesti jutna kulturált kikapcsolódási, sportolási lehetőséghez, a kerületi önkormányzat pedig évente több tízmilliós bevételhez jutna az odatelepülő új beruházások révén.
Nem ilyen logikával kellene Magyarországot felépíteni?! Nem így kellene gondolkodnia minden politikusunknak és állampolgárnak?! Megjegyzem, el is hangzott egy nyilvános miniszterelnöki ígéret 2006 áprilisában a választások előtt arra vonatkozólag, hogy a kormány véglegesen megoldja a Római-part árvízvédelmét a 2006-2010-es ciklusban. Várjuk!