Még csak alapfokú földrajzi ismeretek sem kellenek ahhoz, hogy tudni lehessen, a listára valahogy utólag fölkönyörgött siófoki kórháztól ötven kilométeres távolságon belül még legalább három kiemelt intézmény van: a székesfehérvári, a veszprémi és a kaposvári. Mindegy - ezt még lenyeljük valahogy.

A Quarelint és az Algopyrint már nem nyeljük le ennyire könnyedén: csak tudná az ember, hogy akkor mi értelme volt az egész patikaliberalizációnak (ami teljesen ésszerű egyébként), ha a legjobb fájdalomcsillapítókat csak receptre lehet majd kapni? Ki jár szemcseppért meg orrcseppért benzinkútra? És ki megy el a háziorvosához fájdalomcsillapítóért épp akkor, amikor fejfájás gyötri, hogy a várakozás közben még föl is robbanjon?

És máris itt a legújabb botrány: Molnár Lajosnak - sokak szerint joggal - nemigen tetszett, ahogy a minisztérium szakemberei és a kórházaikért lobbizó koalíciós képviselők elosztották maguk közt az intézményi kapacitásokat, ezért a hétvégén mindenféle egyeztetés nélkül fölülírta azt. A saját listáját pedig a kormányfővel hagyatta jóvá. Egyelőre úgy tűnik, hogy az MSZP-nek ez így együtt már túl keserű pirula. És hogy lesznek-e a reformnak mellékhatásai, hamarosan elválik. Már vannak arra utaló jelek, hogy a szocialisták nem fogadják el az Algopyrinnel kapcsolatos használati utasítás "eszes" mondatát: nem rágcsálni, lenyelni.

Hát nem nyelik le - rágcsálják. És nagyon keserű.

Hiszen a máskor oly megfontolt Kuncze Gábor - talán megkönnyebbülve a pártelnöki súlytól - mostanában mintha élvezettel froclizná őket. Először - méltatlanul - letimurozza Szekeres Imrét, aki arról beszélt, hogy az önkormányzati választások eredményének tükrében az MSZP-nek az MDF-fel is megállapodásokat kell kötnie helyben (ha így mennek tovább a dolgok, talán nem is csak helyi szinten, amire mindkét félben érzékelni hajlandóságot), majd, miután a szocialisták deklarálták, hogy nem engednek a 13. havi nyugdíjból, lényegében azt mondja, hogy azt meg kellene szüntetni. Hogy Kunczénak (és vele a Fidesznek) igaza van-e ebben vagy sincs, megfontolandó kérdés, de ez a nyilatkozata is bőven elég arra, hogy fölbőszítse az MSZP nyugdíjaskorú szavazóit - és fejfájást okozzon a szocialistáknak, akik a már jól bevált Quarelin helyett inkább abban bíznak, hogy mihamarabb lezárul a szabad demokraták tisztújítási kampánya.

Szerintük ugyanis nem koalíciós konfliktusokról van szó - az SZDSZ belső vívódásai tűnnek annak. A Kóka-Fodor páros és a többi reménybeli pártelnökjelölt mindent bedob, és mondják, Molnár Lajos is abban a hiszemben vágtázik ekkora tempóban, hogy mindent meg kell csinálnia addig, amíg Kuncze fogja előle a neki szánt golyókat. Ez persze így nem lenne logikus, hiszen az összes meghirdetett reform közül ez az egyetlen, amely halad, és annyira egybeforrt Molnárral, hogy a miniszter eltávolítása annak teljes tagadása lenne. A kormányfőnek valószínűleg ragaszkodnia kell hozzá, még az MSZP ellenében is. Gyurcsány azonban, miközben a reform egyre nagyobb robajjal dübörög, furcsamód hosszú hetek óta hallgat. Remélhetőleg nem a teljes beleegyezés jeleként.

Azt már kevesen nyelnék le.