Függünk az energiától. Mint minden függőségnél, annál rosszabb, hogy másvalakitől függünk - mondta szerdán José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, amikor Brüsszelben bemutatta a testület új energiapolitikai akciótervét. Erről a márciusi uniós csúcs dönthet majd.

Ha semmi nem változik, az EU külső energiafüggosége a jelenlegi 50 százalékról 2030-ra 65-re, ezen belül a földgázban 84-re, nyersolajban 92-re nőhet a felmérések szerint. A huszonhetek egyedül az elektromos áramban állnak jól (noha a novemberi, monstre áramkimaradás komoly aggodalomra adott okot), azt is főleg
a sok tagállamban vitatott atomenergiának köszönhetően. Andris Piebalgs energiaügyi biztos most is elmondta: a tagállamok ugyan saját hatáskörben elállhatnak az atomenergia felhasználásától, ez esetben azonban gondoskodniuk kell a hiánypótló, nem szénhidrogén-alapú forrásról.

Az EU két irányban halad. Egyrészt a belső fogyasztást akarja csökkenteni - mint korábban, most is húsz százalékkal, 2020-ra -, másrészt a forrásokat, beszerzési útvonalakat kívánja diverzifikálni. Az egy évvel ezelőtti EU-csúcs már levette a napirendről a közösségi (azaz EU-szintű) energiaszabályozó felállítását - - noha
szükségessése azóta is felmerült -; egyelőre az "energetikai levelezők" kinevezése van soron. Ez a leglazább, kormányközi együttműködési formának felel meg.

Az uniós energiapolitika környezetvédelmi célokat is szem előtt tart. Az üvegházhatást előidéző károsanyag-kibocsátást 2020-ig "legalább 20 %-kal" akarják csökkenteni az 1990-es szinthez képest - ez az ipari és a környezetvédelmi biztos által elvárt minimum közötti kompromisszumot jelenti. Az EU-tanács soros elnökét, Németországot ugyanakkor arra szólítja fel Brüsszel, hogy 30 százalékos csökkentésben állapodjon meg a fejlett világgal a kiotói jegyzőkönyv utánra. A cél az, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg a két
Celsius-fokot; szakemberek szerint ennek elérésére 50 százalék az esély. A megújuló energiaforrások arányát az unió 20 százalékra kívánja növelni a jelenlegi hétről. Mindezzel együtt környezetvédő szervezetek - a
Természetvédelmi Világalap (WWF) és a Föld Barátai - bírálták a bizottsági akciótervet, mert az nem elég ambíciózus szerintük.

Brüsszel szerint lehangoló eredménnyel zárult az energiaágazat másfél évig tartó, átfogó vizsgálata is. Aggasztó a vertiális integráció mértéke: a nagy játékosok a termeléstől a szolgáltatásig a teljes vertikumot ellenőrzésük alatt tartják. Noha tizenkét tagállam az áram-, négy pedig a földgázpiacon meglépte már az ezt lehetetlenné tevő "leválasztást", a legnagyobbak, Franciaország ésNémetország is ellenállnak. Mindeközben erősödik a fúziós hullám: Brüsszel tavaly 22 cégegyesülési üggyel foglalkozott, háromszor annyival, mint az előző
évben.