Hévíz és a pályázat kitűnő
Az értekezleten Gyárfás Tamás, a 2012-es Eb-rendezési pályázat magyar szervezőbizottságának vezetője, valamint Kisteleki István MLSZ-elnök társaságában jelent meg a svéd sportdiplomata, aki a horvát-magyar kandidatúráról szűkszavúan csak annyit mondott: "Kollégáim kitűnőnek minősítették, és azért is örülök ennek, mert annak idején magam kezdeményeztem, hogy ne csak egy ország rendezhesse az Eb-t." Szót ejtett az UEFA bő két hét múlva esedékes tisztújító kongresszusáról is, megemlítve: "Szerintem jó esély van rá, hogy elnök maradjak, bár ellenlábasom, Michel Platini az európai labdarúgás valaha volt legnagyobb játékosegyéniségeinek egyike, és fölöttébb kellemes ember." Johansson, aki 1990 óta az UEFA legfőbb elöljárója - a helyhez illően - megjegyezte még: "Fontosnak tartom, hogy olyan politikát folytassunk, melynek révén megvalósítható a kis és közepes nagyságú országok-szövetségek felzárkóztatása mind pénzügyileg, mind szakmailag."
Ezután az európai futball első számú irányítója lerótta kegyeletét Puskás Ferenc végső nyughelyénél a Szent István-bazilikában. Előzőleg pedig Kisteleki bejelentette: az MLSZ - az Aranycsapat november 17-én elhunyt legendás alakja helyett - Dunai Antalt javasolja beválasztani "A nemzet sportolói" közé. A jelölésnél nyilván döntő szerepet játszott, hogy Dunai három olimpián (1964, 1968, 1972) vett részt játékosként, s az utóbbi két alkalommal arany-, illetve ezüstérmet nyert. A magyar csapat 1964-ben is diadalt aratott, de a csatár csak a selejtezőkön szerepelt, a tokiói tornán - bár ott volt Japánban - nem lépett pályára. A '72-es ezüstről feltehetően lemondott volna, mert ha nincs Marseille, és a magyar válogatott kijut az 1970-es világbajnokságra, akkor nem kerülhetett volna be az ötkarikás keretbe. (Az előző két olimpia idején még nem volt válogatott: 1969-ben, a csehszlovákok elleni 2-0-ás vb-selejtezőn debütált, a Népstadion nyolcvanezer nézőjét boldogító góllal.)
Dunai számára egyébként is keserédes esztendő 1972, hiszen az olimpiai döntő elvesztése előtt a válogatott (melyben összesen 31-szer játszott) "csak" negyedik lett az Európa-bajnokságon. Akkoriban ez nagy felzúdulást keltett, mert senki sem sejtette, hogy honfitársaink attól fogva az Eb-szereplés és az ötkarikás döntő közelébe sem kerülnek... Igaz, az 1996-os olimpián részt vettek - a jelenleg MLSZ-alelnök Dunai edző dirigálásával -, de pontot nem sikerült szerezniük.
A megtiszteltetésről az Újpesttel 1969 és 1975 között zsinórban hét bajnoki címet nyerő, 1969-ben VVK-döntőt, míg 1974-ben BEK-elődöntőt vívó, 1968-ban ezüstcipős gólkirály így nyilatkozott: "Puskás Ferenc és köztem csupán annyi az összefüggés, hogy én is balösszekötő voltam. S bár ennél fogva a mezszámunk ugyancsak megegyezett, a 10-est kizárólag Öcsi érdemelte ki."
Dunai jelölése kapcsán megkerestük a sportot felügyelő Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumot, ahonnan azonban nem kaptunk tájékoztatást arról, hogy eddig hány korábbi klasszist javasoltak a Puskás Ferenc halála miatt megüresedett címre. A jelek szerint szupertitkos információhoz más forrásból hozzájutottunk: értesülésünk szerint - Dunai mellett - Buzánszky Jenő labdarúgó, Fenyvesi Csaba párbajtőrvívó és Földi Imre súlyemelő került fel a jövő keddig még bővíthető listára.
"A nemzet sportolója" egyébként az lehet, aki betöltötte 60. életévét, kimagasló eredményeket ért el, visszavonulása után pedig aktívan szolgálta a sport- vagy közéletet. Az elismerés - a dicsőségen túl - havi nettó 500 ezer forintos életjáradékkal jár. A tizenkettedik tagra "A nemzet sportolóin" kívül sport- és civil szervezetek, valamint magánszemélyek is javaslatot tehetnek; az egyeztetés után kiválasztott nevet Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter terjeszti a kormány elé január 16-ig.
A jelenlegi tizenegy: Albert Flórián, Balczó András, Gyarmati Dezső, Hammerl László, Keleti Ágnes, Kulcsár Győző, Polyák Imre, Portisch Lajos, Székely Éva, Weltner Györgyné, Zsivótzky Gyula.
