Fönntartásra kevesebb, programokra több
Újszerű költségvetési fejezettel "lepte meg" a kormányzat a hazai kulturális közvéleményt 2007-re: az Oktatási és Kulturális Minisztériumnál (OKM) szereplő pénzek címzettjeinek jó részét nem nevezték meg külön-külön, mint korábban, hanem összevontan kezelték őket "egyéb kulturális intézmények" vagy "közgyűjtemények" néven. Ennek oka részben az - indokolja lapunknak Závecz Ferenc fejlesztési és gazdasági szakállamtitkár -, hogy a kormány tavaly intézményi átszervezést rendelt el, és a tervezéskor még nem lehetett pontosan tudni, mely szervezetek maradnak önálló gazdálkodásúak.
Ezzel is összefügg az a törekvése a tárcának, hogy a kulturális feladatokra, programokra összpontosítja kiadásait, és a fenntartási költségek csökkentésére próbál ösztönözni. Az OKM 402,7 milliárdos költségvetésének negyedét kitevő idei kulturális büdzsében a működési költségek átlagosan 4,6-4,7 százalékkal csökkennek, ez reálértéken számolva mintegy 10 százalékos visszafogást jelent. - Az intézmény vezetője dönti majd el, milyen módon takarékoskodik. A létszámcsökkentés csak az egyik lehetséges megoldás - magyarázza az államtitkár. Jelenleg a tárcánál azon dolgoznak, hogy lebontsák az elfogadott költségvetési törvény számait az egyes területekre, szervezetekre. A részletek a jövő hétre alakulnak ki.
Az idei kulturális költségvetés súlypontjaival kapcsolatos kérdésünkre az államtitkár előbb megjegyzi: az állam olyan kulturális értékekre fog költeni, amelyeket a piac nem tart el, illetve amelyek más forrásokat is képesek vonzani. Majd három fő feladatot, súlypontot említ. Az egyik a nemzeti kulturális intézmények körének meghatározása és a színházi törvény előkészítése. Ezek nem annyira sok pénzt, mint inkább rengeteg munkát, egyeztetést igénylő feladatok, amelyeken nagy erőkkel dolgoznak. A másik a közgyűjtemények és a helyi multifunkcionális kulturális-közösségi terek fejlesztése. A közgyűjtemények esetében a kulturális és az önkormányzati tárcánál, illetve a Nemzeti Kulturális Alapnál (NKA) levő különféle forrásokból összetevődő Alfa program a meghatározó, amelynek pénze összességében meghaladja az egymilliárd forintot. Ebben külön keretek szolgálnak a kiemelkedő hazai és külföldi kiállítások támogatására, vándorkiállításokra és elöregedett állandó kiállítások fiatalítására is (a hazai múzeumok állandó bemutatóinak átlagos életkora jelenleg 17 év!).
A helyi közösségi tereknél az iskolai, művelődési házi, könyvtári és informatikai funkciók egyesítésére, fejlesztésére gondolnak. Az országban háromezer helyen építette ki az előző informatikai tárca a széles sávú internetvégpontot, ezeket az OKM "bokorrá" alakítaná munkaügyi, távoktatási, kulturális szoftverek telepítésével. A tartalomfejlesztés egyik iránya a közgyűjtemények kincseinek digitális feldolgozása, ami nemcsak a helyi hozzáférést segíti, hanem annak föltérképezését is, hol mi érhető el.
Harmadik súlypontként említi az államtitkár a vállalkozói és a kulturális szféra együttműködésének ösztönzését, vagyis a brit "arts and business" hazai kialakítását. - Szeretnénk, ha "több lábon állna" a kulturális finanszírozás. Az állam mellett az önkormányzatok, a vállalkozók és a karitatív civil szervezetek is részt vállalnának belőle - mondja. Egyik példaként említi a Budapesti Fesztiválzenekar támogatását, amelyből egyharmad-egyharmad részben veszi ki részét a főváros, az OKM és az együttes pénzt gyűjtő alapítványa. A száz leggazdagabbnak számító hazai vállalkozó közül többekkel tárgyal a tárca fi-nanszírozási megállapodásról, amelyben nem törekszik meghatározó szerepre.
A legtöbbe kerülő kulturális intézmény, a pesti Művészetek Palotája kapcsán Závecz Ferenc megerősíti, 8,8 milliárd forintot költünk idén a fenntartására, de ebben benne van a beruházó úgynevezett rendelkezésre állási kockázata is, vagyis minden karbantartási, felújítási munkát ő vállal a technikai működtetés mellett. Az összeg tartalmazza a 2,5 milliárdos amortizációt is (az amortizációt a legtöbb kulturális intézménynél "fölélik", ezért késik a fölújításuk). A költségvetés ezenkívül 2,4 milliárdot fordít a MűPa rendezvényeire és további súlyos összegeket az ott működő Ludwig Múzeum, Nemzeti Filharmonikusok és Nemzeti Táncszínház működtetésére. Az ugyancsak jelentős összegbe kerülő Operaház föltehetően a tavalyi támogatást kapja idén is (5,3 milliárd), és úgy számítják, ebben az évben nem növekszik tovább az eddig fölhalmozott mintegy 1,5 milliárdos tartozása.
A szakállamtitkár hozzáteszi, az OKM 12,6 milliárdos "egyensúlyi tartalékából" 2,7 milliárd illeti a kultúrát. Ha kedvezően alakul a költségvetési egyensúly, ebből föl lehet szabadítani bizonyos összegeket a további támogatásokra.
