Kevesebbet kérdezhetnek a határon
Júliustól az uniós polgárokat alapvetően bűncselekmény elkövetése miatt, és akkor is csak bírósági határozattal utasíthatják ki az országból. Attól kezdődően a magyarországi tartózkodás szabályainak megszegése - a kilencven nap túllépése -, illetve más szabálysértés elkövetése, például feketemunka esetén sem alkalmazható ilyen szankció.
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló, az eredetihez képest féléves csúszással július 1-jén hatályba lépő törvény szerint az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség három országa - Izland, Liechtenstein és Norvégia - lakóit a határokon is csak kivételes esetekben lehet feltartóztatni. A visszafordítás oka lehet az érvényes személyi igazolvány vagy útlevél hiánya, illetve a korábban hozott jogerős kitiltó határozat. A határőr azt sem firtathatja, hogy az uniós utazónak van-e pénze és szállása, vagy hová megy és meddig marad. Érdemes megjegyezni, hogy az EU januári bővítése előtt a román, illetve a bolgár állampolgárokkal szemben az idegenrendészeti hatóságok által elrendelt beutazási tilalmat most törölni kellett.
Elvileg a közösségi polgárok is csupán három hónapig maradhatnak bejelentés nélkül, ám a belépés időpontja szinte bizonyíthatatlan, mert az útlevélbe nem ütik be a korábban szokásos pecsétet, és megszűnt a határregisztráció is. Ráadásul az uniósokra nem érvényes az a harmadik országok polgáraira vonatkozó korlátozás sem, amely szerint az utóbbi csoportba tartozó személyek a kilencvennapos tartózkodási időt hathavonta nem léphetik túl. Vagyis: ha például egy többszöri beutazásra jogosító vízummal rendelkező vajdasági magyar tölt el három hónapot Magyarországon, legközelebb csak további három hónap múlva jöhet vissza. Ezt az útlevelében található bélyegző alapján könnyen ellenőrizhetik. Románia uniós csatlakozása óta viszont egy erdélyi magyar bármeddig szabályosan maradhat nálunk, ha kilencvennaponként pár percre elhagyja az országot. A trükknek persze alig van értelme, mert a határ átlépésének úgysem marad nyoma.
Nagyjából ugyanez a helyzet az EU többi tagállamában is, így az utazás szabadságával a magyarok szintén bárhol könynyen visszaélhetnek. Amennyiben a Svédországba utazó romák nem kérnek menedékjogot, őket sem küldhették volna haza. De a svéd hatóságokat még így is nehéz helyzetbe hozták, mert uniós állampolgárokat csak kivételes esetben lehet kiutasítani. A hírek szerint nem is ez történt, inkább repülőjegyet vettek azoknak, akik hajlandók voltak kvázi "önként" hazatérni. Egyébként ez mindenütt bevett gyakorlat, bár nem az uniós polgárokra találták ki; a magyar hatóságok is jegyet és kétszáz dollárt adnak, ha a megalapozatlanul menedékjogot kérő külföldi hajlandó elmenni.
A szabad mozgás joga aligha indít el menekültáradatot; a feketemunka ennél valószínűleg jóval csábítóbb lehetőség. Erre a magyar hatóságok is készülnek, s miután az EU-polgár illegális munkavállalókkal szemben keveset tehetnek - legföljebb szabálysértési bírságot szabhatnak ki rájuk -, a munkaadókat büntetnék. A többmilliós munkaügyi bírság mellett a bevándorlási hivatal is szankcionálja majd azokat, akik tartózkodási engedély vagy vízum - uniós polgár esetében regisztrációs igazolás - nélkül foglalkoztatnak külföldieket.
