Négy egyetem közül választanak
Az új felsőoktatási törvény kedvezőbb feltételeket teremt a csatlakozáshoz, s egy nagyobb intézmény szélesebb képzési kínálattal jelentkezhet az oktatási piacon - indokolta Gadányi Károly, a bölcsészettudományi-, természettudományi-, testnevelési és művészeti főiskolai karral is rendelkező szombathelyi intézmény rektora csatlakozási szándékukat. A feltételekről csupán anynyit árult el, hogy meg akarják őrizni önállóságukat. Hozzátette: egyelőre a Pécsi Tudományegyetemmel, a győri Széchenyi István Egyetemmel, a soproni székhelyű Nyugat-magyarországi Egyetemmel, valamint a veszprémi Pannon Egyetemmel tárgyalnak. A szombathelyi főiskola szenátusa még ebben a hónapban kiválasztja azt az intézményt, amellyel tovább folytatják az egyeztetéseket.
A felkért egyetemek mindegyike igent mondott a tárgyalásokra. S bár a felnőttoktatásban nem elsősorban az intézmény nagysága számít, vitathatatlan, hogy egy egyetem rangját és lehetőségeit jelentősen befolyásolja a hallgatói létszám. Így a szombathelyi főiskola mintegy hatezer hallgatója iránt nagy az érdeklődés.
A szombathelyiek számára a bolognai folyamat bevezetése is sürgetővé tette a csatlakozást. A hagyományos tanárképzés megszűnik, s a hároméves alapképzés után - a műszaki szakoktatók kivételével - a fiatalok nem kapnak olyan diplomát, amellyel taníthatnának. A pedagógusi végzettség megszerzéséhez be kell jutni a mesterszakokra. A mesterszakok akkreditációjának viszont komoly szakmai feltételei vannak, amelyeket az egyedül álló kisebb intézmények nehezebben tudnak teljesíteni, mint a nagyok.
A mesterszakokra ráadásul az alapszakon végzetteknek várhatóan csak a harminc százaléka tud első ütemben belépni. Hivatalosan garantálják ugyan, hogy az adott intézmények nem részesítik majd előnyben saját hallgatóikat a máshonnan jelentkezőkkel szemben, de az oktatási szakemberek szerint a bejutáshoz szükséges feltételeket az intézmények alakítják ki, s nyilvánvalóan figyelembe veszik saját alapszakos hallgatóik továbbtanulási érdekeit. A hallgatónak tehát az a jó, ha abban az intézményben tanulhat tovább, ahol az alapszakot elvégzi.
Szombathely csatlakozási törekvése érthető. Hogyan fogadják mindezt az általuk kiszemelt egyetemek? A rektorok általában szűkszavúan nyilatkoznak. Utalnak arra, hogy a döntés a szombathelyi főiskola szenátusának a kezében van, a tárgyalásokról pedig nem szívesen közölnek részleteket.
Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora érdeklődésünkre úgy fogalmazott: fogadókészek a szombathelyiek szándékaira, érdemben tárgyalnak velük.
Gaál Zoltán, a veszprémi Pannon Egyetem rektora kérdésünkre válaszolva elmondta: megkapták a szombathelyi főiskola levelét, amelyről a hivatalos álláspontot a január 15-i egyetemi szenátusi ülésen alakítja majd ki az intézmény vezetése. A rektor annyit közölt: a Pannon Egyetem nem zárkózik el az egyeztetések elől.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) vezetői már több alkalommal tárgyaltak a szombathelyi főiskola irányítóival. Bókay Antal, a PTE oktatásirektor-helyettese elmondta: a szombathelyi intézmény elsősorban az alapképzés erősítéséhez és bizonyos területeken a mesterképzés beindításához remél segítséget a pécsi egyetemtől.
A PTE - 35 ezer hallgatójával - már jelenleg is a legnagyobb hazai felsőoktatási intézmény. A pécsi egyetem vezetői azonban úgy látják, hogy a fúzió tovább erősítheti iskolájuk szakmai és gazdasági mozgásterét. Bókay szerint minél nagyobb egy egyetem, annál inkább képes reagálni a szakmai kihívásokra, és könnyebben tud túljutni a pénzügyi nehézségeken. A rektorhelyettes úgy látja, hogy ha egyesül a két intézmény, akkor az a fuzió után - valószínűleg - Ausztria felé is nyithat. Elképzelhető például, hogy Szombathelyen németül oktassanak leendő zenetanárokat és egészségügyi dolgozókat, akik gyakorlatukat burgenlandi iskolákban, valamint kórházakban szereznék meg.
A fúzió több kérdést felvet - mondta Bókay Antal, s emiatt leghamarabb 2008-ban válhatna eggyé a pécsi és a szombathelyi intézmény.
A szombathelyiek ügyelnek arra, hogy az egyesülést követően megőrizzék autonómiájukat. Ez a szándékuk abban is megnyilvánul, hogy szeretnék, ha a fuzionált intézményt már nem Pécsi Tudományegyetemnek hívnák - ezzel is jelezve, hogy az az egyetem már egy a szombathelyi főiskolával megerősödött intézmény.
Erre lenne megoldás, hisz a Janus Pannonius Tudományegyetem elnevezés mindkét fél számára elfogadható tűnik. Amúgy Pécsett a kilencvenes években már működött ilyen néven egyetem, aminek bölcsész, természettudományi, jogász és közgazdász kara volt. Ám amikor az ezredfordulón a Janus egyesült a Pécsi Orvostudományi Egyetemmel, akkor - az utóbbi intézmény kérésére - az integrált egyetem felvette a jelenlegi nevet. Bókay Antal úgy véli: most már az orvosi kart nem sértené, ha az egyetem visszakapná a Pécshez kötődő reneszánsz költő nevét.
Szekeres Tamás, a győri Széchenyi Egyetem rektora kérdésünkre válaszolva úgy fogalmazott: nem csak az intézményi integráció szempontjából gondolták át a lehetőséget. Meg-győződésük, hogy az integráció csak a társadalmi, gazdasági fo-lyamatokkal összhangban mehet végbe. A Széchenyi Egyetem rektora utalt arra: a nyugat-dunántúli régió két meghatározó városa Győr és Szombathely. A két település gazdasági együttműködésének szellemi háttereként szolgálhatna a felsőoktatási csatlakozás.
Szekeres Tamás emlékeztetett arra: a győri intézményt annak idején a gazdaság igénye hozta létre, később ugyancsak a gazdasági, társadalmi követelmények alakították képzési profilját, majd szerves fejlődése következtében emelték egyetemmé. A győri Széchenyi tehát olyan csatlakozást tart eredményesnek, amely harmonizál a társadalom és a gazdaság igényeivel.
Sikertelen csatlakozási kísérlet
A szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola már korábban azt fontolgatta, hogy a soproni egyetemhez csatlakozik. Az integráció főként azért nem jött létre, mert a főiskola féltette önállóságát. Tavaly tavasszal Magyar Bálint, az akkori szakminiszter a főiskolai tanács ülésén azt hangoztatta: a szombathelyiek versenyhátrányba kerültek az integrációs döntés halogatása miatt. Gyakorlatilag azt javasolta, amit Miszlivetz Ferenc egyetemi tanár, a szombathelyi Európa-tanulmányok és a Nemzetközi Tanulmányok Intézetének igazgatója is: a horizontális, párhuzamos együttműködési formát válasszák, vagyis hálózatos egyetemhez csatlakozzanak. Ennek a megoldásnak az élére állt a veszprémi Pannon Egyetem, s a létrejövő hálózat felfűzte volna a nyugat- és közép-dunántúli térség felsőoktatási intézményeit. Ez az elképzelés jelentős ellenállásba ütközött, a régió többi egyeteme nem fogadta el a szerintük átgondolatlan, ráadásul politikai erővel megtámogatott kényszerházasságot. Így Szombathely ismét csak önálló maradt.
