Vlagyimir Putyin kedden a Kremlben tartott rendkívüli megbeszélést, megfogalmazva a tárgyalások előfeltételeit (a legfontosabb a Minszk által bevezetett vám megszüntetése, amely tonnánként 45 dollárral sújtja a területén át Európába folyó orosz olajat). Az államfő nyilatkozata után German Gref orosz gazdasági miniszter vezetésével megindult a tárgyalás Minszkből kedd reggel megérkezett kormányfőhelyettessel, Andrej Kobjakovval. A miniszterelnököt, Szergej Szidorszkit pedig szerdára várják Moszkvába. Igaz, belarusz részről a végső döntést az államfő hozza, ám Alekszandr Lukasenko nem jön Oroszországba.

Korábban ellentétes információk jelentek meg arról, ki állította le Szamarától Fehéroroszországon áthaladó Lengyel- és Németországig, valamint Szlovákia, Cseh- és Magyarországig érő vezetéket. A Rosznyefty orosz olajvállalat állítása szerint a szállítás Belarusz szakaszon, Mozirban állt le, Minszk azonban arról értesítette Varsót, hogy az orosz fél szállításának leállása miatt szünetel az olajellátás. (Tegnap pedig rövid ideig a belarusz Gomelnyeftyegaz is elismerte, hogy minszki utasításra állt le a szállítás, ám ezt a belarusz külügyminisztérium tagadta.)

Ám valójában az olajszállítást mindkét fél leállította: az orosz energetikai miniszter a rendkívüli ülésen elmondta, hogy hétfő óta az orosz fél nem működteti a vezetéket, miután vasárnapig Fehéroroszország 79 ezer tonna olajat „emelt le” illegálisan. (A bevezetett 45 dolláros vámot a Transznyefty nem fizette meg, Minszk erre hivatkozva csapolta meg január 6 és 8 között a Barátságot, amely az orosz olajexport csaknem felét biztosítja.) Viktor Hrisztyenko kijelentette, rövid távon Moszkva akár vasúton és vízi úton is hajlandó felváltani a Belarusz által „fogva tartott” vezetéket.

Szakértők szerint az összeütközés egyik oka a gazdaságiakon túl az, hogy Moszkva megunta, hogy a papíron tíz éve létező Orosz-Fehérorosz Szövetségi Állam gyakorlati megvalósítását – vámtarifa-egyeztetés, valutaunió - Lukasenko akadályozta, konstruktív nyilatkozatai ellenére. Most eldől, vagy létrejön a szövetségi állam, vagy végleg letesznek róla a felek, vélik Moszkvában.

Lukasenko a formális szövetség révén az idei évig belföldi áron jutott hozzá a földgázhoz (45 dollár/1000 köbméter) és a kőolajhoz (245 dollár/tonna). A földgáz ára most 105 dollárra nőtt az év végi megállapodás szerint, az olaj pedig 425 dollárra, miután Oroszország Fehéroroszország irányába is kiterjesztette a kiviteli vámot. (Mindez összességében évi 4,5-6 milliárd dollárral terheli a belarusz költségvetést.) Ennek hiányában az orosz olajcégeknek kedvezőbb volt Minszken át külföldre eladni a Fehéroroszország feldolgozott, 20 millió tonna olajat. Moszkva számításai szerint az orosz költségvetés így évente 3,5 milliárd dollár bevételtől esett el, amelyen az orosz olajvállalatok és a belarusz költségvetés osztozott.

- A rendszert az működtette, hogy az orosz olajcégek közel állva a Kremlhez meg tudták védeni az érdekeiket – mondta lapunknak az orosz Eurázsiai Örökség Alapítvány munkatársa. Jurij Panaszik szerint a Minszkkel való megállapodáshoz elengedhetetlen a Kreml és cégek közötti megegyezés.

Bár egyelőre távol állnak a felek a rendezéstől – Lukasenko szovjetnosztalgiára építő rezsimje számára létfontosságú az energiahordozók alacsony ára – Moszkvának pedig presztízskérdés, hogy ne engedjen Minszk „zsarolásának”, Panaszik szerint a konfliktus elhúzása egyik félnek sem érdeke, így valószínűleg a tavalyi ukrán-orosz gázárháború lezárásának modellje szerint egy nehezen követhető struktúrájú, közös belarusz-orosz közvetítőcéget hoznak létre az olajexportra, „valahol középtájt” megegyezve az árról.

A Barátság

A hatezer kilométeres Barátság kőolajvezeték az oroszországi Szamarából indulva hét további országot ér el: az északi ág Lengyel- és Németországba, a déli, Ukrajna érintésével Magyarországra, Csehországba és Szlovákiába fut. Az elágazási pont Fehéroroszországban van. Az 1960-ban megkezdett, 1020 mm-es, majd 1974-re 1220 mm-es átmérőre bővített vezeték – amelyen Magyarországra 1962-től jön olaj - elágazási pontjainak elhelyezésekor a Szovjetunió alatt mindegy volt, hogy az melyik tagköztársaságra esik. A szuperhatalom szétesése után azonban ennek stratégiai jelentősége lett. A Fehéroroszországban lévő csapok elzárásával – bár Minszk és Moszkva most egymást vádolja a szállítás leállításával – elvileg az orosz olajexport fele blokkolható. Bár a cső Fehéroroszországban is orosz tulajdon - ellentétben Oroszországon kívül eső gázvezetékekkel, amelynek tulajdonjogát most apránként szerzi meg az orosz Gazprom – ám nem az orosz fél őrzi, így szabadon hozzáférhető a belarusz hatóságok számára.

(Moszkvai tudósítónktól)

A Barátság kõolajvezeték