Embrió tehénből és emberből
A Newcastle Egyetem és a londoni Kings College munkatársai tavaly novemberben kértek három évre szóló kutatási engedélyt emberi és állati sejtalkotókból álló embriók előállítására. Az ember-állat hibrid embriót őssejtkutatásra akarják használni, határozottan kijelentve, hogy ezek a hibridek csupán néhány napig fejlődnének. Az orvostudományok egyik legígéretesebben fejlődő területe éppen az őssejtkutatás, ám a kutatók ezen a téren eddig - legalábbis hivatalos formában - nem foglalkoztak különböző fajok sejtjeinek kombinálásával.
Az engedélykérelem hátterében az áll, hogy a kutatók szerint kísérleteikhez embriók ezreire van szükség, ám ezeket a hagyományos módon nem tudják előállítani. A New Scientist beszámolója szerint az emberi petesejttel viszonylag rövid ideig lehet kísérletezni, ráadásul kinyeréséhez műtétre van szükség. Műtét kell a tehénnél is, de az mégis más.
A brit tudósok a tehenek petesejtjéből előbb eltávolítanák a DNS-t, majd bevinnék az emberi génállományt, következő lépésként pedig létrehoznák az embriót. Az eljárás lényegében egyezik Dolly bárány megalkotásával. A végeredmény 99,9 százalékban emberi embrió, némi állati beütéssel. A hatnapos embrióból kinyerik az őssejteket, majd az embriót elpusztítják. Az őssejtek segítségével a kutatók többek között az Alzheimer- és a Parkinson-kórt, illetve az agyvérzést szeretnék gyógyítani. A tehénpetesejtek alkalmazásával kellő számú sejt állna rendelkezésre.
Felvetődik a kérdés, hogy ez a módszer miként segítheti egyes betegségek gyógyítását? Például úgy, hogy egy Parkinson-kórban szenvedő beteg génállományát beviszik egy kiürített állati petesejtbe, majd a megfelelő technológiával létrehozzák az embriót, illetve későbbi lépésben kinyerik az őssejteket. Ezek az őssejtek természetesen hordozzák a kórt okozó genetikai rendellenességet. Ugyanakkor elképzelhető, hogy az őssejtekből kifejlődő szövetekben ez a tulajdonság nem fejeződik ki. Ha így van, akkor "már csak" a kórt nem hordozó állományt kell beültetni. Ez persze még a jövő.
Az ötlet számos embernél kiverte a biztosítékot. Calum Mackellar, skót bioetikus szerint a hibridizáció eltünteti a különbséget az emberek és az állatok között. Aláássa az emberi méltóságot és az emberi jogokat. Chris Shaw, a londoni Kings College professzora erre azt mondja: nem illegális, etikátlan és immorális, amit tesznek. Szó sincs új hibridállatok létrehozásáról, ők csupán sejteket állítanak elő tudományos célokra.
A közvélemény felháborodásának hatására a londoni hatóságok azt tervezik, hogy a hasonló jellegű kísérleteket nem engedélyezik. Most azonban még az sem dőlt el, hogy ez a terv belefér-e a jelenleg hatályos törvénybe, vagy már kilóg abból. (Annyi bizonyos, hogy hibrid embrió ma sem ültethető be anyaméhbe.) Éppen a két kérelem nyomán vált egyértelművé, hogy az 1990-es törvényt a 2007-es körülményekhez kell igazítani. A brit egészségügyi minisztérium szóvivője szerint a parlamenti vitára váró törvény egyik fejezete alapján nem zárható ki egyértelműen az ilyen jellegű kísérletek engedélyezése.
