A két éves munkamoratóriumhoz képest nagy meglepetést okozott Madridban az a tömeg, ami az újévi nyitás előestéjén gyűlt össze a központi bevándorlási hivatal előtt. A mintegy öt-hatszáz, nagyrészt román sorbanálló már éjszaka hangos veszekedésbe kezdett, mely vita hajnalra rendőrséget és mentőket igénylő dulakodássá fajult. Végül megerősített rendőrség vezényelte le a sort a bámészkodó lakosok kérdezősködése mellett. 

A babakocsis román hölgy nem tudott választ adni arra, miért halaszthatatlan a kérelem beadása, míg mögötte, egy időponttal is rendelkező latin-amerikai pár türelmetlenül hallgatott. A sor okáról a belügyminisztérium illetékesei is csak találgattak. Valószínűsíthetően hamis hír kelt szárnyra a már itt élő, de munkaengedéllyel nem rendelkező új uniós allampolgárok között, akik a gyors ügyintézés reményében jöttek volna a hivatalhoz. A vélekedésnek ugyanakkor ellentmond a hétvégén a nemzetközi pályaudvarra érkező keleti nagybőröndösök száma.

Az álmatlan éjszaka azonban nem maradt szó nélkül az elit kerületben, ahol a politikai korrektség alatt ellenérzések csíráznak. A szemközti ház castiliai portása sajnálja ugyan a sorbanállókat a lassú ügyintézés miatt, de hozzáteszi, "ha már befogadtuk őket, alkalmazkodhatnának a szokásainkhoz". A mexikói bártulajdonos viszont mosolyog, "még a hirdetőtábláinkat is elvitték ülőkének", és egyetlen panasza, hogy a hidegről betóduló vendégek nem rendeltek.

A júliusi eurobarométeren a spanyolok 55%-a helyeselte az új bővítést (a nyugati 34-44%-kal szemben), és a mintegy 400 ezres román így is a harmadik etnikum az országban. Ám a vendégszeretet többször is aggályba csapott az afrikai bevándorlók csónakjai miatt, és pesszimista hangok szerint megcsappanna egy esetleges ultrajobb retorika feltűnésére.

Tumultus a madridi bevándorlási hivatal elõtt