Jönnek a románok!
Jönnek a románok! – hallani Rómában is, ahol roma vagy román egyremegy. Az olasz főváros buszain és metróin minden megállóban ezt ismétlik az utasok, amikor újabb és újabb kéregetők vagy muzsikusok szállnak fel, és a pénzt az esetek többségében gyerekek szedik össze. Ez a nagy európai kapunyitás eredménye – morogják az olaszok most először a bővítési folyamat során.
Szótlanul fogadták a nyolcvanas években a Wojtya pápával érkező lengyel inváziót, a jugoszláviai háború alatt a boszniai roma menekülteket is, de a románok esete más. Közel 300 ezres közösségük (amely nem hivatalos adatok szerint eléri a milliót is) már a harmadik legnagyobb Itáliában az albánok és marokkóiak mögött, sőt, a százezer római román az Urbs legnagyobb idegenajkú csoportját alkotja. Az év első szülöttje román volt az olasz fővárosban, és az osztálytermekben is egyre több román kisdiák ül. (Többen vannak mint a kínaiak! – összegzi egy általános iskola első osztályában katolikus hittant tanító Gianna, akinek óráin az osztály fele kiürül.)
A kormány az utolsókig bizonygatta, hogy nem kell tömeges érkezéstől tartani, de mint kiderült, az olasz belügyminiszter már decemberben bűnözés ellenes megállapodást írt alá Bucarestben román kollégájával, és máris román nyomozók érkeztek Itáliába, mivel a hatóságok is a prostitúció és a koldusmaffia, valamint a romák számának növekedése miatt aggódnak. A katolikus Caritas mondta ki, hogy Románia EU-tagságával évi 60-105 ezer román várható, "egy olyan országból, ahol a lakosság 2,5 % roma".
Mi sem így képzeltük el az uniósságot – vallja be egy római garázsban éjjeliőr Adrian. Alig ötven éves, Aradon volt mérnök, de abból nem lehetett megélni. Négy éve kelt útra, és akkor megtalálta a szerencséjét – állítja. A garázstulajdonos havi ezer eurót ad neki feketén, ebből küld haza feleségének és 14 éves fiának, majdnem az egészet, hiszen Rómában ő alig költ valamire, albérletre sem, a garázsban alszik az autók között. Adrian szerint az élete most komplikálódott: ahhoz, hogy az uniós polgároknak járó öt éves tartózkodási engedélyt kapjon jegyzett munkaviszony kell, bejelentett lakhely, TB-fizetés. Nekem jóra fordul a sorsom – örül a 43 éves takarítónő Rodi, aki szintén évekkel ezelőtt jött Rómába, és már itt van a kőműves férje és gimnazista fia is. Az a cég, ahol kezdetben feketén dolgozott, felvette állásba, fizetik a nyugdíját is, szabadidejében pedig családoknál takarít pont annyiért mint az olasz bejárónők: 8 euróért óránként.
A románok az utolsó csepp a pohárban, a bevándorlók tönkretettek bennünket – panaszolja a kőműves-szobafestő Roberto, aki nem szereti a félrebeszélést. A románok megszállták az építőipart, és sokkal olcsóbban dolgoznak persze rosszabb minőségben – hangoztatja, és semmi pénzért nem cserélné románra dél-olasz segédeit, akik Rómában szintén olcsónak számítanak a helyi bérpiacon. A románokat azonban nem lehet megállítani: a római metróállomások falára ragasztott röplapok románul szólnak a honfitársakhoz. Hírül adják, merre nyílt újabb román üzlet, vagy a város melyik pontján lesz a következő román találkozó. A romániai romák pedig már olaszul kéregetnek az utcákon, a nyelvi integráció könnyen megy, sőt, ha magyar szót hallanak, "csak párt fillért" kérnek.
(Római tudósítónktól)
