Taktikai atomfegyverekkel mérne csapást Izrael az iráni nukleáris létesítményekre, valamint már el is készültek az erről szóló titkos tervek - írta a The Sunday Times, amelynek forrásai szerint azonban az Egyesült Államok aligha járulna hozzá egy ilyen támadáshoz. Egy izraeli illetékes "abszurdnak" nevezte a lap felvetését, Teherán pedig óva intette a zsidó államot egy esetleges támadástól.

A vezető vasárnapi brit lap izraeli katonai forrásokat idéző beszámolója szerint két izraeli légi század gyakorolja a taktikai atomtöltettel felszerelt, bunkertörő bombák bevetését. A The Sunday Times megjegyzi: ez lenne az első nukleáris támadás azóta, hogy az USA 1945-ben atombombát dobott Hirosimára és Nagaszakira. Igaz, az izraeli fegyverek hatóereje egyenként a hirosimai bomba tizenötöde lenne.

A tervek szerint először hagyományos töltetű, lézervezérelt bombák ütnének rést a föld alatti létesítmények falán, és ezután mini atomrakétákat lőnének ki a telepre. Ezek mélyen a felszín alatt robbannának, csökkentendő a radioaktív szennyeződés kockázatát. Az izraeli hadvezetés a lap szerint a hagyományos fegyvereket már nem tartja elégségesnek a jól védett iráni dúsító létesítmények megsemmisítéséhez, mivel ezeket húszméternyi beton és szikla alá építették. Az izraeli hírszerzés, a Moszad szerint Irán két éven belül képessé válhat atomfegyver előállítására.

Katonai elemzők úgy vélik: a tervek felfedése mögött az a szándék állhat, hogy nyomást gyakoroljanak Teheránra az urándúsítás leállítása végett, Amerikát fellépésre serkentsék, vagy megdolgozzák a világ közvéleményét az izraeli támadás előtt. Több szakértő szerint ugyanakkor az iráni megtorlás egy ilyen támadás után a Nyugat olajellátásának felborításától a zsidó célpontok ellen világszerte elkövetett terrortámadásokig terjedhet.

A The Sunday Times szerint Izrael három, Teherántól délre fekvő elsődleges célpontot azonosított. Az egyik Natanz, ahol több ezer centrifugát szerelnek fel urándúsítás céljára, a másik az Iszfahán melletti uránátalakító, a harmadik pedig az Arak melletti nehézvízreaktor, amely a jövőben elégséges plutóniumot termelhet egy atombomba elkészítéséhez.

Az amerikai védelmi minisztériumhoz közeli források ugyanakkor azt mondták: Washington aligha adná hozzájárulását taktikai atomfegyverek bevetéséhez. Egyes amerikai illetékesek kétségbe vonták azt is, hogy Izrael meg merné kockáztatni az Irán elleni támadást. Az izraeliek úgy számolnak, hogy az Izrael elleni iráni katonai megtorlásnak határt szabna az újabb csapástól való félelem. Amerikai szakértők azonban a lehetséges következmények közé sorolják a széles körű tiltakozó megmozdulásokat, amelyek megingathatják a Nyugat-barát iszlám rendszereket is - jelentette az MTI.

Egy névtelenséget kérő magas rangú izraeli illetékes "abszurdnak" nevezte a brit lap felvetését. Mark Regev az izraeli külügyminisztérium szóvivője pedig közölte: Izrael azt szeretné, ha a diplomácia útján oldódna meg az iráni atomkérdés.

Irán eközben óva intette Izraelt minden katonai akciótól és figyelmeztette: egy ilyen lépés nem maradna válasz nélkül Teherán részéről. Mohammad Ali Hoszeini iráni külügyi szóvivő úgy vélekedett, hogy a The Sunday Timesban megjelentek, amelyek Ehud Olmert izraeli kormányfőnek az izraeli atomfegyver létéről szóló beismerését követték, "csak megerősítik a világ közvéleménye előtt, hogy a cionista rezsim a legfőbb veszély, amely a világot és a térséget fenyegeti".