Jobbik massza: árpádsávtól a Kádár-korszakig
A Jobbik közleményében az is szerepel, hogy a párt a megoldást nem a bíróság kezében, hanem a tárgyalóasztalnál látja. Ezért továbbra is kéri Kolompár Orbánt, az OCÖ vezetőjét, hogy a Rádió C-ben tett ígéretéhez híven vállalja a nyilvános vitát. Ütközzenek az érvek, és döntsön ezáltal a társadalom, hogy van-e vagy nincs cigánybűnözés ma Magyarországon - áll a szombati közleményben.
Lehet-e bősz cigányozással szavazókat szerezni? Nem vitás: lehet. Csak az a kérdés, hogy mennyit. A Jobbik szerint éppen eleget. A szélsőjobboldali fertályon portyázó párt a cigányellenes gerjedelmektől reméli bázisának növelését.
A Jobbiknak - bármilyen szörnyen hangzik is - kapóra jött a brutális olaszliszkai gyilkosság. Az egész országot megrázó tragédia alkalmat adott arra, hogy a párt heves kampányba fogjon a cigányság ellen.
Elvileg fölösleges túl sok energiát pazarolni egy olyan pártalakulatra, amely egyelőre csak álmodozik arról, hogy a népszerűségi listán átlépi az egyszázalékos álomhatárt, és minden eszközt kész megragadni, hogy bekerüljön a hírekbe. Mégis: a közhangulatot ismerve nagyon is elképzelhető, hogy a valóságelemeket demagógiával, hazugsággal és rasszizmussal ötvöző propaganda nem marad hatástalan. Pláne akkor nem, ha ehhez időnként a Magyar Nemzet és más orgánumok is társul szegődnek.
A Jobbik a bajok legfőbb okát a romák pozitív diszkriminációjában látja, a cigányság kivételezett helyzetében, amelyet az "élet minden területén törvények, jogszabályok, kormány- és önkormányzati rendeletek" biztosítanak. Közben pedig - hogy egy jellemző megállapítást idézzünk - az "írni-olvasni sem tudó etnomassza potenciális veszélyforrás" a társadalomra. A Jobbik szerint fokozza a "magyar-cigány ellentéteket", hogy a média elhallgatja a "bűncselekmények elkövetőinek esetlegesen cigány etnikumhoz tartozását". A párt ezért lényegesnek tartja, hogy mondjuk ki: "cigánybűnözés létezik!". Ez az egyik legfontosabb követelés, olyannyira, hogy a Jobbik nemrégiben honlapot is indított a "cigánybűnözés" létezésének bizonyítására.
A "cigánybűnözés" azonban tipikusan pártállami kifejezés: nem pusztán arról van szó, hogy már a rendszerváltás előtt is használták, hanem lényegénél fogva, szorosan kötődik a pártállamhoz. Póczik Szilveszter történész-kriminológus így ír: "A kommunista rendszer tisztában volt a peremhelyzet és a bűnözés közötti összefüggéssel, ezért a cigány bűnelkövetőkről 1971-től 1988-ig külön statisztika készült, amely nem volt tekintettel emberi, kisebbségi jogokra, adatvédelemre: kizárólag etnikai alapon folyt. A bűnüldözésben használt »cigánybűnözés« fogalma durván túlhangsúlyozta az etnikai tartalmakat. A cigány bűnügyi statisztikát a demokratikus átalakulás első kormánya kisebbségi jogi megfontolásokból megszüntette."
Természetesen - mint minden népen és népcsoporton belül - a cigányok között is vannak bűnözők. Ennek a rögzítésre sem érdemes ténynek a közlésére a "cigánybűnözés" kifejezés azért méltánytalan, mert olyan látszatot kelt, mintha az összes roma magában hordozná a bűnözés hajlamait.
A Jobbik másik érve szerint bizonyos elkövetési módok "roma bűnözői specialitásnak" számítanak. A megfogalmazás túlzó, de nem légből kapott. Jó tíz évvel ezelőtt Csepeli György, Örkény Antal és Székelyi Mária reprezentatív felmérést készített a rendőrségről. A megkérdezett rendőrök túlnyomó többsége úgy tapasztalta, hogy vannak a roma kisebbségre jellemző bűncselekmények: a leggyakrabban a lopást, a garázdaságot, a zsebtolvajlást és a betörést említették.
A "cigánybűnözés" kifejezés azonban - a már vázolt okokból - ennek a jelenségnek az érzékeltetésére is alkalmatlan. De ha már: miért nem akarja vizsgálni a Jobbik, hogy mekkora szerepet játszottak (játszanak) a nem cigányok például az olajszőkítésben, a borhamisításban és egyéb, hatalmas károkat okozó bűncselekményekben? Persze mindenkit érzékenyebben érint, ha ellopják a pénztárcáját, mint az, ha milliárdok tűnnek el a költségvetésből.
Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány amúgy 1996-ban az alkotmányra és a törvényekre hivatkozva megtiltotta, hogy a "körözésnél vagy egyéb esetekben alkalmazott személyleírásnál népcsoportra, nemzetiségre vagy etnikumra utaló megjelölést" használjon a rendőrség. A főkapitányt a törvényességi megfontolásokon túl gyakorlati szempontok is vezették. Pintér Sándor körlevelében hangsúlyozta, hogy a származásra utaló megjelölések általában nem alkalmasak a "testi jellemzők egyértelmű azonosítására", így szakmailag is kifogásolhatók.
Azzal a jobbikos állítással, hogy a romák az élet minden területén pozitív diszkriminációban meg mindenféle kedvezményekben részesülnek, nem érdemes komolyan vitába szállni. Nézzünk körül: tényleg kivételezett helyzetben lennének a cigányok?
