A Kossuth tér örökös műveleti terület?
A Parlamentet körülvevő védőkerítést, amely megakadályozza, hogy oda tüntetők menjenek, állítólag már a miniszterelnök sem nézi jó szemmel, ám kormányzati források ezzel kapcsolatban csak annyit közöltek, hogy Gyurcsány Ferenc nem kíván beavatkozni a rendfenntartók munkájába. A Budapesti Rendőr-főkapitányság viszont úgy véli, miután a műveleti területté nyilvánított - a nyilvánosság elől tehát elzárt - tér nem minősül közterületnek, szintén nincs felhatalmazása arra, hogy oda bárkit beengedjen demonstrálni. Arra lenne, hogy a kordont a közterületi jellegét főkapitányi döntés alapján elvesztett térről elvitessék, de a kerítés bizonytalan ideig marad.
Egyértelmű, hogy a törvények ilyen értelmezése a Parlament tövében szeptember közepétől október 22-ig sátortábort építő, és a jóhiszemű joggyakorlás elvét semmibe vevő tüntetőknek adott sajátos válasz. Csakhogy ez szintén a joggal való visszaélésnek minősülhet. Mindjárt a kiindulási pont vitatható, mert a műveleti területről egyetlen jogszabály sem rendelkezik. (A rendőrségi törvény szerint viszont a rendőrség lezárhat bizonyos területeket.) Ezzel a terminológiával először talán tavaly márciusban találkozhattunk, amikor az MSZP az Andrássy útra, a MIÉP pedig a Hősök terére szervezett volna kampánygyűlést. A BRFK viszont úgy döntött, hogy miután a szocialisták rendezvényén védett állami vezetők is megjelennek, a Hősök terét a biztosításhoz szükséges rendőrségi erők elhelyezésére szolgáló műveleti területté nyilvánítják.
Ugyancsak a védett vezetők biztonságára hivatkozva minősítették műveleti területté a Kossuth teret, mondván: az október 23-i megemlékezéseken többtucatnyi állam- és kormányfő vesz részt. A Parlament környékének ideiglenes lezárását nem is vitathatta volna senki, mert ha a vezetők biztonsága megköveteli, a rendőrség - anélkül, hogy a sehol nem szabályozott műveleti terület fogalmával operálna - utakat és más közterületeket lezárhat, a közforgalmú intézmények működését pedig korlátozhatja. De nem vég nélkül, hiszen az állam- és kormányfők hazatértek, a védettnek minősülő néhány magyar vezető miatt pedig nem feltétlenül kellene a Kossuth teret körbekeríteni.
A rendőrségnek "a rendvédelmi miniszter - törvény eltérő rendelkezése hiányában - utasítást adhat". A minisztert pedig a kormányfő utasíthatja. Ha ennek ellenére sem akarják a rendőrség vezetőinek szakmai döntését felülbírálni, még mindig kérhetnének tájékoztatást arról, vajon mi indokolja a teret körülfogó kerítés fennmaradását. Adott esetben bíróság is dönthet, hogy a Kossuth tériek "visszaperelhetik-e" kedvenc terüket. S akkor majd el lehet gondolkodni azon, hogy a rendőrség tudomásul vesz-e egy vége nincs demonstrációt. Esetleg valaki kimondja végre: egy tüntetésnek van kezdete és befejezése, s nem életszerű, ha e két időpont között hónapok telnek el.
