Bush új iraki politikát jelent be
A szakértők és a politikusok egy része Amerikában már nem bízik abban, hogy az iraki kormány hajlandó vagy képes lenne megfékezni a síita milíciákat. A Pentagonban viszont az a vélemény kristályosodott ki, hogy a George W. Bush elnök által favorizált "korlátozott és átmeneti" létszámnövelés nem fogja kielégíteni az eszkaláció híveit, miközben a kivonulás támogatói élesen bírálni fogják a lépést.
Bush csütörtökön kétórás, a fele időben gyakorlatilag négyszemközti videobeszélgetést folytatott Nuri al-Maliki iraki miniszterelnökkel. Utóbbi egy-két nappal Bush szerdára várt beszéde előtt tervezi bejelenteni a saját biztonsági tervét. A beszélgetés során az iraki kormányfő három iraki dandárt, mintegy 4500 katonát ígért pótlólag Bagdadba vezényelni. Az iraki egységekben azonban a Pentagon szerint eleve 5-8 százalék az engedély nélkül távol lévő katonák aránya, míg saját körzetükön kívüli bevetés esetén a személyi állománynak akár a fele is eltűnik.
Az amerikai létszámnövelési tervekről 9 ezer és 40 ezer fő közötti becslések láttak napvilágot. Ehhez mindenképpen a tartalékosok újbóli mozgósítására, a már Irakban lévő alakulatok frontszolgálatának meghosszabbítására lesz szükség. Katonai elemzők szerint a már eddig is túlterhelt fegyveres erők szorult helyzetbe kerülhetnek, ha a világ bármely részén váratlanul új, amerikai beavatkozást igénylő tűzfészek alakul ki. Sem az nem világos, hogy a létszámnövelés milyen időszakra szól, sem az, hogy a jelenleg 140 ezres kontingenshez képest mindenképpen jelentős erősítést hogyan fogják felhasználni. A katonák úgy vélik, hatástalan az eddigi módszer, amely szerint az amerikaiak megtisztítják a terepet, majd átadják azt az iraki alakulatoknak. Az egymásra is vadászó síita és szunnita fegyveresek kitérnek a túlerő elől, csak robbanószerkezetekkel, illetve orvlövészekkel igyekeznek veszteséget okozni. Az amerikaiak távozása után azonban gyorsan visszaveszik a terület ellenőrzését, és az iraki kormányerők ebben nem tudják vagy nem akarják őket megakadályozni.
A csütörtökön megalakult új, demokrata párti többségű törvényhozás vezetői azonnal jelezték, hogy fenntartásaik vannak a létszámnöveléssel kapcsolatban. Nancy Pelosi házelnök arra a kérdésre, hogy támogatja-e az elnök tervét, egyetlen szóval felel: "Nem". Bush találkozók sorát tervezi mindkét pártból való szenátorokkal, hogy megpróbálja őket meggyőzni elképzelései helyességéről.
Az új politika bejelentése előtt az elnök nagyszabású személycseréket hajtott végre. A közel-keleti amerikai erőket irányító középső parancsnokság (Centcom) élére az arabul beszélő John Abizaid tábornok helyére William Fallon tengernagy kerül, aki eddig a csendes-óceáni parancsnokságot irányította. Ezt némi értetlenség fogadta, mert a Centcom területén jelenleg két szárazföldi háború zajlik: az iraki és az afganisztáni. Az Irakban lévő erők élén George Casey tábornokot David Petraeus altábornagy váltja. Utóbbi a 101. légi szállítású elit hadosztály élén 2003-ban kiváló eredményeket ért el Moszul pacifikálásában. A hadosztály távozása után azonban a béke ott is gyorsan összeomlott. Petraeus az utóbbi időben az iraki rendőrség kiképzését szervezte.
Új diplomáciai kezdeményezéseket sejtet, hogy a törvényhozási támogatás hiányában lemondott John Boltontól Zalmay Khalilzad veszi át az USA ENSZ-nagykövetének tisztét. Khalilzad előbb Kabulban, majd Bagdadban volt nagykövet, az utóbbi tisztségben az Egyesült Államok eddigi pakisztáni nagykövete, Ryan Crocker követi. John Negroponte, aki korábban szintén bagdadi nagykövetből lett a hírszerzés központi igazgatója, most visszatér a külügyi tárcához, ahol Condoleezza Rice miniszter helyettese lesz. A titkosszolgálatok irányítását és koordinálását John McConnell veszi át, aki Bill Clinton elnöksége idején a felderítő műholdakat kezelő és elektronikus megfigyelést folytató Nemzetbiztonsági Ügynökséget (NSA) vezette.
