Kis késéssel ugyan, de csütörtökön bemutatták a sajtó nyilvánossága előtt is az átalakult APEH régi-új vezetőségét. Az adóhatóság ugyanis január 2-ától nem megyei, hanem regionális igazgatóságokkal, s egy a nagyobb adózók és ügyek felgombolyításáért felelős országos igazgatósággal működik. A késés (a kinevezéseket korábban október végére ígérték) oka vélhetőleg ez utóbbi igazgatóságnál keresendő: eredetileg ugyanis ez nem lett volna külön, hanem a közép-magyarországi régió részeként működött volna. Ám utóbb úgy tűnik, célszerűbbnek találták külön, országos hatáskörrel kialakítani a kiemelt adózókkal, a központosított ellenőrzésekkel és a nemzetbiztonsági szempontból jelentős ügyekkel foglalkozó szervezetet. Nem véletlenül.

A nyolcadik igazgatóság lesz ugyanis a legnagyobb bizonyos értelemben: az országos adóbevételek 40-45 százalékáért ugyanis ez felel majd. Ide, illetve a központi ellenőrzések körébe tartoznak az olyan ügyek, amelyek több régióra, esetlen más országokban tevékenykedő cégekre is kiterjednek, például a nagyszabású áfa-csalások. Ezeknél rendszeresen együttműködnek majd a rendőrséggel, a vámhatósággal és más országok adó hivatalaival – mondta Juhász István, az igazgatóság újonnan kinevezett vezetője, az APEH eddigi elnökhelyettese. Nyilván ezt az együttműködést segíti majd az is, hogy e feladatok irányítását Álmos László vette át, aki korábban a Nemzeti Nyomozó Iroda pénzügyi nyomozó főosztályát vezette.

A lakosság nagy része elvileg semmit sem vesz majd észre az APEH regionális átalakulásából – ígérik a szervezet vezetői. A postacímek, az ügyfélszolgálati helyek ugyanis nem változnak, csak a címzettet hívják máshogy. A bonyodalmak elkerülése végett az adószámokon sem változtatnak (ezeket továbbra is megyék szerint különböztetik meg), csupán az igazán nagy vidéki társaságok adószáma módosul, mivel ők nem a helyi regionális, hanem a központi kiemelt adózók igazgatóságához tartoznak ezen túl. Ugyanakkor remélhetőleg egyszerűsödnek és sok esetben felgyorsulnak majd a folyamatok az átalakítás révén az APEH-ben: mostantól például nem kell egy másik megyei igazgatóság külön intézkedésére várni, ha egy régión belül, de külön megyében kell két céget egyazon ügyben ellenőrizni.

Hátradőlni mindazonáltal nem érdemes: a vállalkozók zömének ugyanis új feladatokat hozott a január, mivel teljes körűvé válik az elektronikus adóbevallás. Mostantól annak, aki munkáltató vagy kifizető, minden hónapban elektronikusan el kell küldenie az APEH-nek a munkáltatói elszámolást attól függetlenül, hogy egyébként milyen időközönként fizeti más adóit. Ehhez már korábban ajánlatos volt magánszemélyként egy okmányirodában beregisztrálni a kormányzati ügyfélkapura, s az APEH-nél külön jelezni, hogy ki képviseli majd az e-adózásban a vállalkozást, illetve vállalkozót. A hatóság becslése alapján ezt legalább 835 ezer vállalkozásnak kellett volna december 31-éig megtenni, ám több mint kétszázezer vállalkozó még hiányzik a rendszerből. Velük szemben még egy ideig türelmes lesz a APEH, de nem sokáig – mondta Polgár Péter, az APEH új elnök-helyettese. Aki ugyanis nem küldi határidőre (ez mindig a tárgyhót követő hónap 12-e) a munkáltatói elszámolást, az akár több százezer forintos bírság elébe is nézhet.

Annyiban ugyanakkor egyszerűsödik az élet, hogy felesleges, úgynevezett nullás járulékbevallást azoknak most már nem kell küldeni, akik nem munkáltatók (nem kötöttek senkivel munkaszerződést) és nem is kifizetők az adott hónapban. Előfordulhat az is, hogy olyan vállalkozót szólított fel még 2006-ben az APEH az e-bev-hez szükséges regisztrációra, aki tudja magáról, hogy nem is lesz kifizető és munkáltató – csupán az elmúlt időszakban volt az –, neki elvileg regisztrálnia sem kell addig, amíg nem kell bevallást küldenie. Azt ugyanakkor csak ellenőrzés útján tudja majd meg az APEH, hogy azok beleestek-e ebbe a körbe, akiktől nem kapott, bevallást, holott számított rá. A hatóság egyébként havonta 700-800 ezer ilyen bevallást vár.

A munkáltatóknak és kifizetőknek januártól az egészségpénztári elszámolásokat és befizetéseket is az APEH-nak kell küldeni, s a hatóság továbbítja majd ezeket. Hasonlóan az újonnan felvett vagy elbocsátott munkatársakról, vagyis a foglalkoztatási jogviszony változásairól is az APEH gyűjti mostantól az információkat, és továbbítja azonnal az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz, valamint a munkaügyi felügyelethez. Az ehhez szükséges nyomtatványt papíron vagy elektronikusan is el lehet küldeni.

Folytatódik az ellenőrzési vágta?

Nagyon jó évet zárt az APEH az ellenőrzési eredményeket tekintve – legalábbis a számok szép növekedést mutatnak az előző évekhez képest. Több mint 300 milliárd hiányzó adó-forintra bukkantak 2006-ban a hatóság revizorai, amit csaknem 180 milliárdnyi szankcióval kénytelenek kiegészíteni az érintett adózók. Ez gyakorlatilag a tavalyi összegek másfélszerese, ugyanakkor az ügyek egy része még nincs lezárva. A növekedést részben a valós munkajövedelmek vizsgálata hozta, s ez kiemelt téma marad 2007-ben is. Emellett a vagyonosodási vizsgálatok állnak reflektorfényben, ami a magánszemélyeket illeti, a cégek pedig az „örököld” áfa mellett a kapcsolt vállalkozások (anyacég és leánycégei) közti ügyletekben használt, úgynevezett transzferárak tüzetesebb vizsgálata elé nézhetnek.

A kormányprogramnak megfelelően tízezer magánszemély vagyonosodását vonják majd górcső alá – az első ezer adózót pedig már ki is választották, jövedelmi és vagyoni helyzetét már vizsgálják. Mint azt Varga Lászlóné, az ellenőrzésekért felelős elnök-helyettes elmondta: a nagy értékű ingatlanok, járművek tulajdonosait, a cégüknek nagy összegű tagi kölcsönt nyújtókat veszik elő, s azokat, akik szakmájukhoz és beosztásukhoz mérten aránytalanul keveset keresnek – például a minimálbéren foglalkozatott ügyvédeket, belvárosi fodrászokat. Ahol nagy értékű ingatlant és kis jövedelmet találnak, az önkormányzatot is felkeresik, hátha van némi elmaradás építményadó vagy luxusadó ügyben. Emellett minden esetben megnézik, hogy gázár támogatást igényelt-e az illető, bár anyagilag ezen nem sok múlik. Szikora János APEH elnök hangsúlyozta: az átlagos jövedelmű adófizetőknek nincs mitől tartani, mivel az APEH azt a tízezer embert keresi, akik valóban luxus-javakat engedhetnek meg maguknak minimális adózott jövedelemből. Ezeknek az ellenőrzéseknek elsősorban nem a költségvetési bevételek azonnali gyarapítása a célja, hanem az adófizetői morál javítása – fűzte hozzá Varga Lászlóné. Az eddigi tapasztalatok alapján van is ilyen hatás: azok, akik titkolt jövedelmeire fény derült, a legtöbbször a vizsgálat után jóval magasabb jövedelem után adóznak. E fajta utóellenőrzésekre a jövőben is lehet számítani. Vagyonosodási vizsgálatok

Forrás: APEH