Iránnak lesz nukleáris fegyvere, hacsak nem hajtanak végre katonai akciót Teherán ellen - és egy ilyen akciót technikailag Izrael egyedül is képes lenne végrehajtani - állította egy tekintélyes izraeli agytröszt. A Tel-avivi Egyetem biztonságpolitikai tanulmányokkal foglalkozó intézete (INSS) a közel-keleti stratégiai egyensúllyal foglalkozó éves jelentésében közölte: csak idő kérdése, mikor lesz Teheránnak atomfegyvere. A zsidó állam egyáltalán nem hisz azoknak a teheráni állításoknak, hogy az iráni atomprogram elsődleges célja a polgári célú energiatermelés volna. Izraelben amiatt is aggódnak, hogy Mahmud Ahmedinezsád iráni  elnök többször is arra szólított fel, töröljék le a térképről a zsidó  államot.

Ehud Olmert izraeli kormányfő nem zárta ki egy katonai csapás lehetőségét az iráni nukleáris létesítmények ellen. Azonban a kivitelezhetősége igencsak vitatott. Tizenhat évvel ezelőtt, 1981-ben Izrael meglepetésszerű légi csapással semmisített meg egy befejezetlen iraki atomreaktort, Ozirakban.

Izrael egyértelműen csalódott amiatt, ahogyan az Egyesült Államok kezelte az iraki háborút, és aggasztja, hogy Amerika meggyengült a térségben, és teret hagyott az "ambiciózus" Iránnak befolyása növelésére. Az Egyesült Államokat teljesen lefoglalja az iraki és afganisztáni háború, Iránnal kapcsolatban (bár Geirge W. Bush elnök sem zárta ki a katonai opciót) egyelőre csak a politikai eszköztár lehet reális Washington számára. Az izraeli vezetők azt is fegyelembe vehetik, hogy a szunnita arab világ (pl. Egyiptom és Szaúd-Arábia) kifejezetten örülne, ha Izrael “vinné el a balhét”, és megakadályozná a perzsa, azaz síita atombomba megszületését. S bár Izrael számára a legnagyobb fenyegetést most Irán jelenti, és meglehet, a zsidó állam vezetőinek elfogy a türelme a politikai meccsekhez Teheránnal, a Stratfor elemző intézet úgy véli, hogy egy izraeli légicsapás Irán ellen igen valószínűtlen - a következő években.

Az irániak tanultak az iraki atom elleni izraeli megelőző csapásból, s míg Szaddam Huszein Ozirakra koncentrálta az egész atomprogramot, Iránban szétszórtan találhatók a létesítmények. Nemrég a Jerusalem Post izraeli lapnak azt nyilatkozta az izraeli légierő egyik korábbi vezetője, hogy Izraelnek nem kellene az egész programot megsemmisítenie, csak visszavetni a fejlesztést jó pár évvel. Ugyanakkor szintén a Jerusalem Post információi szerint az izraeli katonai hírszerzés úgy véli, hogy nem tud eleget az iráni atomprogramról, és az ezzel kapcsolatos létesítményekről, hiszen több álcázva van.

Irán megtámadása mindeközben szinte biztosan nem szerepel az első helyen Olmert tennivalóinak listáján. A libanoni háborús "döntetlen" miatt politikai kutyaszorítóba szorult kormányfőnek egyelőre túl nagy falat az iráni atom elleni katonai akció. Amerikai segítségre azért sem számíthatnak, mert Irán válaszul növelheti a fegyveres ellenállás támogatását Irakban, tovább gyengítve Washington pozícióit a térségben, ami még inkább kiszolgáltatottá tenné Izraelt. Nem is beszélve egy esetleges ellentámadásról Izrael ellen.

A Stratfor szerint - az intézetet “árnyék CIA-nak” is hívják - Irán 4-5 éven belül atomfegyverhez juthat. Ha akar. Ahhoz, hogy Izrael megtámadhassa Iránt, először a perzsa állam meghosszabbított “karját”, a libanoni Hezbollahot kell semlegesítenie. Erre már tett egy sikertelen kísérletet tavaly nyáron a zsidó állam. A Stratfor szerint épp ezért inkább az a forgatókönyv valószínűsíthető, hogy Izrael idén "visszatér" Libanonba.

Mindenesetre az ISSN szakértői egymással sem értenek egyet a kérdésben. Giora Eiland, korábbi izraeli nemzetbiztonsági tanácsadó, nyugállományú tábornok úgy véli, hogy egy Irán elleni katonai csapás csak az Egyesült Államok teljes hadászati és katonai egyetértésével történhet meg. Az ISSN vezetője, Cvi Stauber, nyugállományú tábornok szerint viszont Izrael műszakilag képes egyedül is az Irán elleni csapás végrehajtására, amit azért is kell magának megtennie, mert egy állam sem működne nyíltan együtt Izraellel.

Az izraeli agytröszt azt is írta évi jelentésében, hogy bár szkeptikusak Basar El-Aszad szíriai elnök elmúlt hetekben hangoztatott vágyával kapcsolatban, hogy rendezze országa és Izraeli viszonyát, a szakértők szerint fel kell tárni minden lehetőséget ezen a téren is. Így is lehet gyengíteni Teherán messzire nyúló befolyását.

Máshol sem csökkent a feszültség: négyen meghaltak, húsz palesztin megsebesült csütörtökön a ciszjordániai Rámalláhban izraeli katonák és palesztin fegyveresek között kirobbant heves összecsapásban. Az izraeli katonák több mint egy tucat járművel hatoltak be a város központjába, a hadsereg szóvivője szerint "egy rutinjellegű őrizetbe vétel" végrehajtására. Az előrenyomuló izraeli katonák és palesztin fegyveresek között heves tűzpárbaj tört ki. A Mahmud Abbasz palesztin elnök irányítása alatt álló Fatah mozgalom fegyveres szárnyának, az al-Aksza Mártírjainak Brigádjai egyik vezetője közölte, hogy az izraeli katonák a szervezet egyik magas rangú tagját akarták elfogni.