Bajnai Gordon tájékoztatása szerint a tervezetek a jövő héttől lesznek nyilvánosak, ám végleges formába a szakmai szervezetekkel történő konzultáció után kerülnek, a pályázatokat februártól folyamatosan lehet beadni. A kormánybiztos elmondta, hogy 2007-ben a kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztésére 20 milliárd forint, a munkahelyteremtésre a hátrányos helyzetű kistérségek esetében 9 milliárd, a vállalati képzésre egymilliárd, míg a Lépj előre program folytatására várhatóan több milliárd forint áll rendelkezésre a tervek szerint. Bajnai Gordon kitért arra, hogy az 2004-2006. évi első Nemzeti Fejlesztési Terv (I. NFT) végrehajtása során 2006 közepére az ország rendelkezésére álló 670 milliárd forintos keretet lekötötték; a biztonságos pénzfelhasználás érdekében 700 milliárd forintról született döntés.

A kormánybiztos emlékeztetett arra, hogy 2006 végéig az első Nemzeti Fejlesztési Terv forrásainak több mint a felét kifizették (az uniós szabályok szerint a források felhasználására 2008 végéig van lehetőség). Ezzel a 2004-ben csatlakozott tíz tagállam között Magyarország a második-harmadik helyen áll. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv pályázati kiírásaira 40 ezer pályázat érkezett, amelyek közül 18 ezer nyert. Támogatásban részesül 700 önkormányzat, 12 ezer kis- és középvállalkozás, több mint 450 civil szervezet és 80 egyházi közösség. Bajnai Gordon kiemelte, hogy az I. Nemzeti Fejlesztési Terv során 170 ezren részesülnek képzésben, közülük 120 ezren szereznek képzettséget. Megépül mintegy 677 kilométer út, 20 ezer háztartásba jut el az egészséges ivóvíz, 22 ezer háztartást kötnek be a csatornahálózatba.

A támogatások felhasználásával 55 ezer új munkahely jön létre és 163 ezer megőrzéséhez járulnak hozzá. A kormánybiztos úgy értékelte, hogy az I. Nemzeti Fejlesztési Terv segítette a felzárkóztatást, a területi kiegyenlítődést. Mutatja ezt az is, hogy míg Budapesten az egy főre jutó támogatás 36 ezer forint, a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben 57 ezer forint. Bajnai Gordon elmondta, hogy lezárult a PHARE-program, amelynek keretében Magyarország mintegy 1,5 milliárd euró uniós támogatást használt fel 1990-2003 között.

A sajtótájékoztatón a kormánybiztos szólt arról is, hogy Magyarország fejlesztési tervét negyedikként adta be a 25 tagállam között 2006 decemberében. Az unió decemberben befogadta az operatív programokat, amelyek jóváhagyása négy hónapig is eltarthat. Kérdésre válaszolva Bajnai Gordon elmondta, hogy 2007-ben az Új Magyarország Fejlesztési Terv 15 operatív programja pályázati kiírásainak bemutatására, az információk eljuttatására kétmilliárd forint áll rendelkezésre.

Dél-Alföldön önálló képviseletre lenne szükség

Nagyon kevés fejlesztésről döntenek régiós szinten, és a rendelkezésre álló források csak kis hányadát használják fel helyben kidolgozott programokra - jelentette ki Becsey Zsolt (Fidesz) néppárti európai parlamenti képviselő. Az a 18-20 százalék, melyet a második Nemzeti Fejlesztési Tervben a regionális operatív programokra fordítanak elég kevés, és úgy tűnik, hogy e források felét is célzottan, csak a pólus programokra lehet majd fordítani - mondta a politikus sajtótájékoztatóján. A néppárti képviselő szerint a regionalizációnak demokratikus módon, alulról építkezve kellene létrejönnie Magyarországon. A jelenleg az önkormányzati minisztérium felügyelete alatt folyó "erőszakolt körzetesítés mindennek mondható, csak egy alulról fölfelé építkező demokratikus regionalizációnak nem".

A dél-alföldi régió számára fontos lenne egy önálló brüsszeli képviselet létrehozása, ahogy azt a nyugat-dunántúli régió már megtette - mondta Becsey Zsolt. A három megye és a megyei jogú városok által 40 millió forintos költséggel kialakított képviselet a lobbi erő és a közvetlen megjelenés miatt már nyereséges vállalkozásnak tekinthető. Az önálló képviselet létrehozása azért is lenne fontos a dél-alföldi régió számára, mert várhatóan a szomszédos vajdasági tartomány idén irodát nyit Brüsszelben. A közösen benyújtható, főként infrastrukturális és gazdaságfejlesztési projektek szempontjából ez komoly előnyt jelenthet - mondta a politikus.

Szijjártó kevesli a támogatásokat

A jelenlegi uniós pályázati pénzek legalább ötszörösét kellene Magyarországnak a kis- és középvállalkozások számára elérhetővé tennie - mondta Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője. Az ellenzéki képviselő azt követően tartott sajtótájékoztatót, hogy a fejlesztéspolitikai kormánybiztos bejelentette: január végéig négy új pályázati kiírás jelenik meg az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, egyebek mellett a gazdaságélénkítés jegyében.

Szijjártó Péter elmondta: a kis- és középvállalkozásokat érintő új adónemek és a már korábban is létező adók nagyságához képest nem jelent megoldást a most megnyíló húszmilliárdos pályázati keret. Százmilliárdos nagyságrendű programokat kellett volna indítani a vállalkozások számára - mutatott rá a szóvivő. Hangsúlyozta, hogy a kormány munkahelycsökkentő politikájára legfeljebb "szépségtapaszt" jelent a hátrányos kistérségek állásteremtését segítő kilencmilliárdos pályázat is.

A szóvivő ismételten hangsúlyozta: a Fidesz szerint "a kormány azon mesterkedik, hogy rátegye a kezét" az Európai Unióból 2013-ig érkező nyolcezermilliárd forintra. A politikus szerint az uniós forrásokat az egészségügy, az oktatás és a szakképzés fejlesztésére, valamint a megélhetési válság negatív hatásainak csökkentésére kellene fordítani.     Szijjártó Péter megismételte: elfogadhatatlan, hogy a kormány 37 milliárdot költene a intézményrendszerre és a kommunikációra.

 (MTI)