Bővítés. Folytatódnak a csatlakozási tárgyalások két tagjelölttel, Horvátországgal és Törökországgal. Igaz, utóbbival csak részlegesen, amíg maradéktalanul nem tesz eleget kötelezettségének, hogy biztosítsa a kereskedelmi forgalmat (görög) Ciprussal. A törökök eddig egy tárgyalási fejezetet zárhattak le, a horvátok kettőt, s nemrég újabb hármat nyithattak az összesen 35-ből. Mindkettőjüknél folytatódik a joganyag átvilágítása (screening.) A harmadik tagjelölt, Macedónia még nem tárgyalhat. Szintén parkolópályán állnak a szerbek a társulási szerződést célzó tárgyalásaikkal - kérdés, Brüsszel meddig tartja ezeket felfüggesztve.

Kül-, és védelmi politika. A soros német elnökség hangsúlyeltolódást hozhat az EU-nak a Közel-Keleten játszott szerepében. Egyrészt az Iránt legjobban ismerő tagországok közé tartozik, másrészt az izraeli-palesztin viszályban álláspontja jóval megértőbb Izraellel szemben, mint a leköszönt soros elnök finneké. A január 21-i szerb választások után napvilágot lát az ENSZ koszovói rendezési javaslata; a németek a Nyugat-Balkánon egyébként is igen aktívak. Az év nagy eseménye az Oroszországgal megkötendő új partnerségi megállapodás lehet, ám ez csak az év második felére, a portugál elnökségi félévre várható. Beindulnak az EU harccsopportjai: az olasz-magyar-szlovén alakulat júliustól ügyeletes.

Alkotmányozás. A tavaszi, francia elnökválasztás után, júniusban készülhet el az ütemterv az alkotmányszerződés ratifikációjának esetleges megújítására. A huszonhetek újabb kormányközi konferenciában gondolkodnak az intézményi kérdések kidolgozására - Bulgária és Románia csatlakozásával a jelenleg hatályos nizzai szerződés végképp kiszolgált. Márciusban Berlinben ünneplik az EU alapításának 50. évfordulóját.

Négy alapszabadság. (Az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad áramlása a tagországokon belül.) Talán már karácsonyra bővülhet a schengeni határőrizeti rendszer a legfelkészültebb új tagállamokkal, köztük hazánkkal. A határellenőrzés megszüntetése a reptereken még bizonyosan nem történik meg. Fennmaradnak a munkaerőáramlással kapcsolatos kétoldalú korlátozások: idén a szigorúbb tagállamoknak nincs felülvizsgálati kötelezettsége, így új kedvezményekre csak eseti alapon lehet számítani. A tagállamok megkezdik jogrendjük hozzáigazítását a szolgáltatási irányelv elvárásaihoz.

Energiapolitika. A márciusi uniós csúcs egyik fő témája. Az évtizedes távlatokban tervezett közös energiapolitika keretein belül a tagállamok alternatív beszerzési forrásokban, szállítási útvonalakban, LNG-terminálokban, határkeresztmetszeti konkrétumokban állapodhatnak meg. A közös, uniós energiaszabályozó felállítása viszont csak gyenge eshetőség.

Euróövezet. Újabb országok kaphatnak engedélyt, hogy egy év múlva bevezethessék az közös pénzt. A két esélyes Ciprus és Málta. Először Brüsszel, majd a tagállamok tanácsa véleményezi a magyar konvergenciaprogramot (is).

Mezőgazdaság. Az Európai Bizottság készül a közös agrárpolitika jövőre esedékes felülvizsgálatára. Addig is egységes rendtartást vezetne be az összes termékre. Az irányvonal világos: egyre több tagállam termelőire jut arányaiban egyre kevesebb támogatás. A cukkorrépa-termelők után idén a szőlősgazdákat tanácsolhatják el a termeléstől. Tavasszal döntés születhet a kukoricafelvásárlási rendszer Magyarországot különösen érzékenyen érintő megszüntetéséről - esetleg némi kompenzációval.

Környezetvédelem. A károsanyag-kibocsátásban az EU már a kiotói jegyzőkönyv utánra készül. Az elnökségi javaslat szerint 30 %-os emisszió-csökkentésben kellene megállapodni. Februárban eldőlhet, hogy Magyarország fenntarthatja-e a génkezelt élelmiszerek tilalmát - ha nem, a koegzisztencia-törvény további mentsvárat jelent.

• Az EU tagállamairól és a soros elnökségről nézze meg infografikánkat