Évente húsz köbméternyi sugárzó hulladékot vermelnek el a Pest megyei Püspökszilágyon, de az igazán nagy mennyiségű atomhulladékot a paksi atomerőmű területén tárolják. Az atomerőmű kiégett kazettáinak átmeneti tárolóját - ezekben ötven évig őrzik a sugárzó anyagot - az idén 2,287 milliárd forintért bővítik. (A Duna-parti atomerőműben összesen 33 tárolókamra készül, amely 11 ezer fűtőelem átmeneti tárolására lesz alkalmas. Jelenleg 4474 kiégett kazetta van a kamrákban.)

A kettes blokk mellől kiemelt, sérült fűtőelemeket hermetikusan zárt tokban öt évig vizes állapotban őrzik, majd kiszárítják. Ezt követően az orosz partner vagy újra feldolgozza azokat, vagy a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság (RHK Kht.) gondoskodik az ötvenéves átmeneti tárolásról. Utóbbi esetben a kapszulák útja a kamrákba vezet.

A kht. 2007-ben 7,45 milliárd forintot fordíthat a Bátaapátiban épülő, paksi illetőségű kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékot befogadó tároló előkészítésére. A tárolóra eddig mintegy 16 milliárd forintot költöttek, és a teljes befejezés 2013-ig 35 milliárd forintba kerül. A beruházást teljes egészében a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból finanszírozzák - az alapba minden évben milliárdokat fizet az atomerőmű.

Hegyháti József, a kht. ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: a Bátaapátiban épülő kétlejtős akna hossza a napokban meghaladta az ezer-ezer métert. Az eddigi kutatási eredmények szerint a kőzetben biztonságosan elhelyezhető a hulladék. A tározó tervezett helyét további 500-600 méternyi fúrás után érik el - ez a munka 2007 nyarán befejeződhet. A felszíni létesítmények is épülnek. Ezek egyikében akár már 2008 elején átmenetileg elhelyezhetnek 3000 hordónyi kis és közepes radioaktivitású paksi hulladékot. Ha minden jól megy, akkor 2009 végén már végleges helyükre kerülhetnek ezek a hordók. A 2013-ra datált befejezésre 40 ezer köbméternyi lesz a tárolókapacitás.

Elkezdődött a nagy aktivitású hulladéktároló kutatási programja is. A Nyugat-Mecsekben már volt korábban egy labor a gazdaságtalanul működő uránbányában, de azt évekkel ezelőtt elárasztották. Az ott született eredményeket azonban fel tudják használni. Éppen ezek alapján mondták ki a szakemberek, hogy a térségben - az úgynevezett bodai agyagkőben - elhelyezhetik a nagy aktivitású hulladékot, ám a helyszínt további vizsgálatokkal kell behatárolni. Ezen a téren jelenleg csak monitoringmunka folyik. A tervek szerint 2012-ben kijelölik a helyszínt, 2013 és 2033 között elvégzik a vizsgálatokat, és a létesítés 2033-ban kezdődhet meg. (Ezt a projektet is a Központi Nukleáris Alap finanszírozza. Az alapban 2006 decemberében 99,1 milliárd forint volt.)

Kapkodni nem kell, mert 2047-ig Pakson pihennek a kiégett elemek. Addig akár új feldolgozási módot is kitalálhatnak a szakemberek. Ám mindenképpen szükség van a tárolóra, mert az atomerőmű erősen szennyezett elemeit csak egy ilyen hazai tárolóban lehet elhelyezni.

A kettes blokk mellõl kiemelt sérült fûtõelemeket is évekig õrzik majd