Az iraki kormányfő siettette a volt diktátor kivégzését
Megkezdte a nyomozást egy háromtagú vizsgálóbizottság, hogy tisztázza a kivégzésen történt botrányt, és azt, kik vittek be mobiltelefont az akasztásra, mikor az kifejezetten tilos volt. Egyes sajtóértesülések szerint már le is tartóztattak egy személyt az ügyben. Az iraki belügyminisztérium egyik képviselője közölte: szerinte "a síita milíciákhoz tartozó elemek hatoltak be a kivégzésre", hogy polgárháborút szítsanak Irakban. Egy szaúd-arábiai lap szerint maga Muktada asz-Szadr volt Szaddám egyik kámzsás hóhéra.
A felháborodás elsősorban az iraki szunnita kisebbség soraiban erős, akik még tegnap is ezrével látogatták meg Szaddám koporsóját Awdzsa városában. Közben, ahogy a gyors kivégzés történetének részletei napvilágot látnak, kiderült, hogy az akasztást főleg az iraki miniszterelnök, Nuri al-Maliki siettette, az amerikaiak tanácsa ellenére. Al-Maliki attól tartott, hogy idővel túl nagy lesz a halálbüntetést ellenző nemzetközi nyomás, illetve szunnita csoportok megpróbálhatják kiszabadítani az exdiktátort, esetleg úgy, hogy gyerekeket ejtenek túszul. A kormányfőt az sem riasztotta vissza, hogy Szaddám kivégzése pont az Eid al-Adha áldozati ünnep első napjára esett.
Al-Malikit megerősítette Szaddám kivégzése a síiták körében, de árulóvá tette az iraki szunniták szemében. A kormányfő tegnap egyébként azt mondta az amerikai Wall Street Journalnak, hogy nem akar még egyszer négy évet tölteni az ország élén, sőt legszívesebben már most, első hivatali ideje lejárta előtt abbahagyná. Nem tudni, hogy Szaddám kivégzése mennyiben befolyásolta kijelentését. Al-Malikit tavaly májusban iktatták be, négy hónapig tartó alkudozás után - írta a BBC. Az amerikaiak korábban arra szólították fel al-Malikit, hogy jobban határolódjon el asz-Szadrtól és síita milíciájától, amit viszont a kormányfő politikailag nem tehetett.
Washington továbbra is hangsúlyozza, hogy a kivégzés módjához és idejéhez nincs köze. - Az amerikai hadsereg nem vett részt semmilyen formában Szaddám Huszein volt iraki elnök szombati kivégzésében, és "másképp" hajtotta volna végre a halálos ítéletet - közölte William Caldwell tábornok, az Irakban állomásozó amerikai kontingens szóvivője.
Az akasztásoknak ezzel természetesen nincs végük Irakban. Ma akasztják fel valószínűleg Szaddám Huszein két bűntársát, Szaddám féltestvérét, Barzán at-Tikriti egykori titkosszolgálati vezetőt és Avad al-Bandart, a forradalmi bíróság volt vezető bíráját. Mindkettőjüket az elnök perében, a dudzsaili mészárlás ügyében ítélték halálra november 5-én, és az ítéletet december 26-án megerősítette a fellebbviteli bíróság - jelentette az MTI.
A Szaddám kivégzéséről készült, kicsivel több mint két és fél perces felvételt az irakiak folyamatosan adják tovább egymásnak mobiltelefonjukon. Mint minden közel-keleti országban, a mobil fontos része az életnek. Amerikai felmérések szerint a 26 milliós országban négy és fél millió vonalas és mobiltelefon van. A Bagdad síita részében található GSM-boltokban pár forintnak megfelelő összegért rátöltik az ember mobiljára a felvételt. Akiknek nincs mobiljuk, video-CD-n is megvásárolhatják az anyagot. Szaddám megbuktatása után ugyanezekben a boltokban a diktatúra alatti szörnyű kínzásokról készült felvételeket lehetett megvásárolni - emlékeztetett a BBC. Korábban a 2006 februárjában történt szamarrai támadás volt a "sláger", amikor a felkelők egy síita mecsetet vettek célba.
A Time magazin által a 2006-os Év emberének kikiáltott tartalomfeltöltő internetfelhasználó tehát a 2007-es év első iraki botrányának is a főhőse - Szaddám mellett. A Youtube.com nyilvános videotáron, vagy a leleplezésre szakosodott liveleak.com honlapon elérhető akasztás képei pár óra alatt bejárták a világot. Ezekben a videotárakban közben éppúgy megtalálhatók az Irakban vagy Afganisztánban szolgáló amerikai katonák felvételei is.
A The Times riportja szerint Szaddám csak akkor tudta meg, hogy szombat hajnalban lesz a kivégzése, amikor az amerikaiak átadták őt az irakiaknak. Udvariasan búcsúzott el amerikai fogva tartóitól. Utolsó vacsoráját nem kérte, ahogy cigarettát sem fogadott el iraki őreitől. Hiúságát végig megőrizte. Védője és családja állítja: őket nem értesítették a kivégzésről.
