Elmondta: a kontinens legjelentősebb környezetvédelmi beruházásának, a 65 százalékában európai uniós finanszírozásban, összességében mintegy 150 milliárd forintért megépülő csepeli szennyvíztisztítónak az egyik legfontosabb kapcsolódó létesítménye a XVIII. kerületi Cséry-telep. Mivel a jelenleg működő nyílt rendszerű komposztálót teljesen átalakítják, a mostanihoz képest kialakítandó iszaphasznosító jelentős környezeti javulást eredményez. Az engedélykérelem beadását a törvényi kötelezettségeken túl közmeghallgatás és széles körű egyeztetés előzte meg. Végül a civilek fellebbezésében szereplő megállapítások alapján az engedélykérelmet is módosították, ami szeptember 7-én jogerőre emelkedett.

A Cséry-telepen zárt technológiát alkalmaznak, a csarnok falát képező speciális takaróanyag légáteresztő, ugyanakkor vízhatlan, és a kórokozók számára is átjárhatatlan. A felszabaduló gázok légszűrőkön hagyják el a csarnokot, és filterek gondoskodnak arról, hogy ne kerüljön kellemetlen szag a levegőbe. Az iszap szállítása kötött útvonalon, a szigorú zaj- és szagkibocsátási előírásnak megfelelő speciális, zárt konténeres teherjárműveken történik, csak munkanapokon, napi 11-12 fuvarral.

Egy tanulmány szerint az iszap hasznosítására négy lehetőség is van - a komposzt környezetvédelmi felhasználása például tájsebek gyógyítására, mezőgazdasági felhasználás, hőtermelésre való hasznosítása vagy az előkezelt iszap tárolása -, a végső megoldást a főváros és a környezetvédelmi tárca közösen dolgozza majd ki.