Keddtől számos bűncselekmény elkövetője és áldozata kérheti, hogy a bíróság helyett egymás között tegyenek igazságot. A Btk.-ban 111 olyan tényállás van, amelyben a tettes és a sértett közvetítői eljárást kezdeményezhet egészen addig, amíg az ügyben nincs ítélet - közölte a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) államtitkára. A mediációról rendelkező törvény szerint a vagyon és a személy elleni, illetve a közlekedési bűncselekmények mindegyike ide tartozik, feltéve, hogy a maximális büntetési tétel nem haladja meg az öt évet. Ha ez csak három év, a tettes és az áldozat közötti kiegyezés esetén az elkövető nem ítélhető el, három és öt év közötti tétel esetén a büntetés korlátlanul enyhíthető. Kondorosi hangsúlyozta: a büntetőeljárás helyébe lépő közvetítés jóval olcsóbb, mint a bírósági procedúra.

A büntetőeljárásban alkalmazható mediáció feltétele a beismerő vallomás, illetve az, hogy az elkövető hajlandó legyen elégtételt nyújtani a sértettnek; lehet ez bocsánatkérés, a kártérítés, az ellopott holmi visszaszolgáltatása. A végső szót azonban az ügyészség, illetve a bíróság mondja ki; ha úgy látják, a felelősségre vonástól nem lehet eltekinteni, akkor sem járulnak hozzá a közvetítői eljáráshoz, ha azt a tettes és az áldozat is egybehangzóan kéri.

A lehetőség akár tízezernyi bűncselekmény esetében is adott, ám az idén legföljebb néhány száz közvetítői eljárásra számít Hatvani Erzsébet, az IRM Igazságügyi Hivatal vezetője. Az osztrák és a cseh tapasztalatok alapján valószínűnek tartják, hogy elsősorban a kisebb kárt okozó lopás és rongálás, a kisebb súlyú személy elleni bűncselekmények - például a testi sértés és a rágalmazás -, valamint közlekedési baleset okozása esetén kezdeményeznek majd mediációt.

Ausztriában évente öt-hatezer ilyen ügy van, s Hatvani Erzsébet szerint - hosszabb távon - Magyarországon is ennyi várható. Egy vizsgálat szerint az emberek többsége várhatóan elfogadja ezt a módszert, mert sokan úgy vélik, a büntetésnél fontosabb, hogy az elkövető ismerje el a bűncselekményt, kérjen bocsánatot, és térítse meg az okozott kárt. Kérdésünkre Hatvani Erzsébet sem vitatta: lehetséges, hogy az új eljárás visszatetszést is kiválthat, hiszen a tehetősebbek például egy gázolás után "megvásárolhatják" a szabadságukat. Mindenkinek el kell döntenie - tette hozzá -, hogy mi a jobb: ha a sofőrt néhány hónapra becsukják, vagy ha a baleset sérültje jelentősebb összegű kártérítéshez jut. Ilyen esetben egyébként a járművezető - amennyiben a kiróható büntetési tétel nem több három évnél - a jogosítványát sem veszítené el.