Gondterhes várpalotai lőtér-kép
Állandó konfliktushelyzet alakult ki a várpalotai lőteret üzemeltető Bakony Harckiképző Központ és a területen illegálisan sárkányrepülő és siklóernyőző sportolók között, miután az extrém sportolásra kiválóan alkalmas Bér-hegy a katonai objektum kellős közepén található, így a szenvedélyüknek hódolók csak engedéllyel léphetnének a területre.
- A lőtér biztonsági emberei és a sportolni vágyók között állandóak a hangos szócsaták, ráadásul birtokháborítás miatt rendszeresen feljelentenek minket - mondja Schäfer Zoltán, a várpalotai repülőklub vezető pilótája, aki hozzáteszi: számos alkalommal kezdeményezték, hogy legalább hétvégenként engedélyezzék számukra a repülést, eddig sikertelenül.
- A várpalotai lőtér nemcsak munkanapokon számít veszélyesnek, hanem bármikor, mivel a több száz négyzetkilométeres terület nincs mentesítve, így az extrém sportok szerelmesei az életükkel játszanak, ha olyan helyre tévednek, ahol fel nem robbant lőszerek találhatók - mondja Fürst Tamás ezredes, a várpalotai székhelyű Bakony Harckiképző Központ parancsnoka. - Más a helyzet, amikor raliversenyekre adjuk bérbe a lőteret, mivel ilyenkor csak az általunk jóváhagyott útvonalon közlekedhetnek a versenyzők.
A várpalotai gyakorló- és lőtér az elmúlt időszakban meghatározó részévé vált a környékbeliek életének. A Márkótól Bakonykútiig húzódó, 45 kilométer hosszú, 2-15 kilométer széles terület, amely jelenleg Közép-Európa legnagyobb éleslövészetre is alkalmas lőtere, az állam tulajdonában van, s a rendszerváltozás óta a magyar honvédség kezeli. Előtte évtizedekig jórészt a szovjet hadsereg használta.
Seft
Gyapay Zoltán, Öskü polgármestere azt mondja: a kivonulás után felmerült ugyan, hogy megszüntetik a lőteret, ám később NATO-lőtér lett. Németh Árpád, Várpalota polgármestere szerint ma már nagy csapás lenne a lőtér felszámolása, mivel a harckiképző központ a város második legnagyobb munkáltatója, csaknem négyszáz embernek ad munkát.
- A parancsnokság legfőbb feladata a lőtéren végrehajtott harcászati gyakorlatok feltételeinek biztosítása - mondja Fürst Tamás. - A hatalmas területen két kijelölt célterület található, de a lőtér hasznosítása nem csak az éleslövészetekre korlátozódik, hanem lehetőség nyílik különböző harcászati tevékenységek - védekezés, támadás, csapatmozgatások, békefenntartás - gyakorlására is. Szakmai szempontból egyáltalán nem indokolt a lőtér területének csökkentése.
Mégis akadnak olyan részei a lőtérnek, amelyeket a hadsereg nem hasznosít. Ezek döntő része erdő, amelyekkel a honvédelmi tárca tulajdonában lévő, veszprémi székhelyű HM Verga Zrt. gazdálkodik. Akad olyan rész is - a Várpalota melletti Burokvölgy - amely természetvédelmi területnek számít. A lőtéri erdőkben a kijelölt turistaútvonalakon hétvégenként bárki túrázhat, nagyobb csoportoknak azonban előre be kell jelentkezniük. Az erdőket vadászok is látogatják, akik a HM Vergától bérlik a vadászterületet.
Az erdőkön kívül a lőtér mentén lévő települések határában kijelölt úgynevezett védőövezetekben sem folyik harcászati tevékenység. A környékbeli falvak számára viszont nagy terhet jelent, hogy a lőtér irányába nem terjeszkedhetnek.
- Öskü közigazgatási területének 72 százaléka a lőtérhez tartozik, ami azt jelenti, hogy abba az irányba semmilyen fejlesztést sem indíthatunk - mondja Gyapay Zoltán. - Igaz, a közelmúltban a védőövezetben engedélyt kaptunk néhány építési telek kialakítására.
Fürst Tamástól megtudtuk, az ösküi építési telkek tulajdoni lapjára széljegyzetként rákerül, hogy az új tulajdonosok tudomásul veszik: egy lőtér szomszédságába kerülnek, és a későbbiekben semmilyen kárigénnyel nem lépnek fel a honvédséggel szemben az esetleges kellemetlenségek miatt.
- A honvédségi területet érintő beruházások valóban nehézkesek, de ezt tudomásul kell vennünk - mondja Fiskál János, Eplény polgármestere. A bakonyi település határában egy befektető már felújította volna a sícentrumot, ám egy évet késett a 300 millió forintos fejlesztés, mivel a terület a lőtérhez tartozik, és az eplényi önkormányzatnak hosszú hónapokig nem sikerült szerződést kötnie a bérbevételéről a honvédelmi tárcával.
- Ugyanakkor viszont a bérlövészetekből származó bevételből a környékbeli önkormányzatok is részesülnek - mondja Köbli Miklós, Hajmáskér polgármestere.
Fürst Tamástól megtudtuk: évente egy-két alkalommal veszi bérbe a várpalotai lőteret egy-egy NATO-tagország. A nettó bevétel 15 százalékát a lőtér környéki önkormányzatok kapják. A 2006-os bérlövészetből a magyar államnak nagyjából 12 millió forintos haszna származott, így a környező települések várhatóan összesen 1,7 millió forintot oszthatnak majd szét egymás között.
A parancsnok elmondta: számos konfliktus származik abból a tényből, hogy egy ekkora objektumot nem lehet körbekeríteni, így rendszeresen találkoznak birtokháborítókkal, fa- és fémgyűjtőkkel, de rengeteg energiát igényel az újratermelődő illegális szemétlerakók felszámolása is. Fürst Tamás ugyanakkor hozzátette: az éleslövészetek időpontjáról, az útzárakról szóló információkat eddig mindig sikerült időben eljuttatni a lakossághoz, így nem meglepő, hogy hosszú ideje nem fordult elő lőtéri baleset.
Németh Árpád szerint az időnkénti konfliktusok ellenére az önkormányzatok és a lőtérparancsnokság között kifejezetten jó a viszony. A várpalotai polgármester példaként említette, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytatnak egy kétszáz hektáros - a várostól délkeletre, a vasút és a 8-as főút között lévő - lőtéri terület önkormányzati tulajdonba vételéről.
- Ezen kívül kezdeményezzük a honvédelmi miniszternél, hogy a városhoz kerüljön a jelenleg a lőtéren található, XIV. században épült egykori vadászkastély, a híres Pusztapalota kezelői joga, mivel ezt a területet a hadsereg amúgy sem használja - mondja Németh Árpád. - Tárgyalni szeretnénk arról is, hogy az extrém sportok szerelmesei is bejuthassanak a lőtérnek azokra a részeire, ahol nem veszélyeztetik a katonai feladatok megoldását.
