A pénztárak azon aggódnak, hogy hiányzik az APEH-nél még az az informatikai háttér, ami a - pillanatnyilag - 2,6 millió magánpénztári tag adatainak feldolgozásához kell. A feladat már azért sem egyszerű - állította korábban Nagy Csaba, a Stabilitás Pénztárszövetség és egyben az OTP-pénztárak elnöke egy háttérbeszélgetésen -, mert a munkáltatóknak is át kell állniuk az új szisztémára. Sokaknak pedig - különösen az egyéni vállalkozók tömegeinek - maga az elektronikus adóbevallás is új feladat. Az aggodalom hátterében az áll, hogy kárt szenvedhet a pénztárak befektetési tevékenysége, ha késnek a befizetések.

Juhász István, az APEH elnökhelyettese szerint ennél nagyobb feladattal is megbirkóztak már, ami az adatfeldolgozást illeti. A befizetést pedig 24 órán belül továbbítják majd a címzett pénztárnak, tehát nincs arról szó, hogy "ráülnének" a pénzre. Az APEH egyébként minden pénztártag számára - hasonlóan más adónemeknél bevett gyakorlathoz - három számlát nyit majd: az alapbefizetésre, a késedelmi és az önellenőrzési pótlékra. A pénztáraktól a változás annyi beruházást igényel, hogy - az adatvédelmi törvények betartásának szavatolásával - fogadni tudják az adóhivataltól érkező adatokat.

Az már eddig is az adóhivatal dolga volt, hogy - a magánpénztárak jelzése alapján - az elmaradt tagdíjat behajtsa. Ám azáltal, hogy nem az adóhivatalnak történt a bevallás, időnként tucatszor egymás után "zaklattak" egy munkáltatót valamilyen egyszeri hibájáért, ha azt minden, vele kapcsolatban álló pénztárnál elkövette. Évente egyébként az adóhivatalhoz összesen mintegy 100 ezer pénztári megkeresés érkezett ellenőrzésre, illetve végrehajtásra, ami - Juhász megfogalmazásában - már a képtelenség határán is túl van.

Nagy Csaba nem vitatja annak logikáját, hogy a magánpénztári tagdíjakat a munkáltatók és a vállalkozók - hasonlóan a többi adóhoz és járulékhoz - az APEH-nak vallják be, mondván, hogy ez a gazdaság kifehérítését is segíti. A feladat buktatóit azonban saját példájukon is érzékelteti. A munkáltatók egy része papíron küldi az adatokat, napi 36-40 zsák papír érkezik be az intézményhez. Ötven munkatársuknak csak az a feladata, hogy tartsák a kapcsolatot a munkáltatókkal, illetve, hogy a flopin vagy papíron érkező adatokat elektronikusan rögzítsék, a beérkező pénzeket párosítsák a bevallásokkal. Feltehetően a munkáltató számára is - ha bejáratódik - egyszerűbb lesz a központi bevallás. Hiszen nem húsz pénztárral kell tartania a kapcsolatot - ha éppen mind a húsz pénztár valamelyikében van tag az alkalmazottai közül -, hanem csak az adóhivatallal. Nem beszélve arról, hogy hány erdőt lehet megóvni azáltal - kiindulva abból a papírtömegből, ami csak az OTP pénztáránál felhalmozódik -, hogy itt is megszűnik a papíralapú bevallás.

A Stabilitás elnöke azt is elismeri, hogy így várhatóan csökkenni fognak a költségeik - az utóbbi időben a működési költség jelentős részét már a végrehajtásra költötték -, csak az odavezető utat látja nagyon kockázatosnak. "Olyan ez, mint amikor menet közben cserélünk kereket az autón" - érzékelteti. A pénztárak előzetes várakozásai szerint, ha minden simán megy majd, akkor is nagyjából fél évig a működési költségeket meg kell előlegezniük. A befizetésekből a működési költséget a pénztár ugyanis csak akkor vonhatja le, ha az névhez társítható. Az adóhivatalnak "normál" ügymenetben ezt másfél hónap alatt kell megoldania, tehát a február 12-i hibátlan bevallások legkésőbb március végén válnak beazonosíthatóvá. Ha egyeztetésre van szükség a munkáltatóval, akkor viszont hónapokig tarthat a procedúra. Nagy Csaba véleménye szerint a pénztárak többségénél van annyi működési tartalék, amivel pár hónap áthidalható, de egy-két pénztár emiatt is gondba kerülhet.