Egyes beszámolók szerint a kaotikus állapotokat, az elítélt kigúnyolását, illetve ellenfeleinek éltetését megörökítő felvételt egy álarcos őr készítette. Munkit Farún főügyész, a tizennégy tisztségviselő egyike azonban dán tévéseknek azt mondta, ő két kormányzati képviselőnél is látott telefont, amit nem ért, mert belépéskor valamennyiüktől elvették a készülékeket. Az sem világos, hogy az őrök miért nem tartották be a parancsot, és miért kezdték gyalázni a már a hurokkal a nyakában a bitófa alatt álló Szaddám Huszeint.

Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok bagdadi nagykövete éppen az ilyen incidensek elkerülése érdekében azt szerette volna elérni, hogy a kivégzést halasszák január közepére. Nuri al-Maliki kormányfő azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az akasztás még az Eid al-Adha nevű vallásos ünnep előtt történjen meg. A biztonsági helyzet romlására hivatkozott és arra, hogy Bagdadban az erőszak fokozódása várható.

Rizkar Mohammed Amin, a Szaddám Huszein elleni per első, a rá nehezedő politikai nyomás miatt lemondott bírája szerint a kivégzés törvénytelen volt. A mekkai zarándoklat, a haddzs végét jelző négynapos ünnep alatt ugyanis könyörületességet kell gyakorolni, ilyenkor tilos a kivégzés. Nuri al-Maliki azonban beszerezte a legfőbb síita vallási tanács véleményét arról, hogy az ünnep szombaton napkeltekor kezdődött - így nem volt akadálya az ítélet végrehajtásának.

Maliki egyik tanácsadója szerint a biztonsági őrök helytelen viselkedése árnyékot vetett a Muhammad Szadik asz-Szadr nevével jelzett szadrista mozgalomra. Az 1999-ben feltehetően Szaddám Huszein utasítására agyonlőtt nagyajatollah alapította azt a síita pártot, amelynek színeiben Malikit miniszterelnöknek választották. A Szaddám Huszein alatt elnyomott síiták nem tudnak betelni a kivégzés látványával. Egy bagdadi mobiltelefon-bolt eladója a CNN-nek azt mondta, mindenki a kalózfelvételt keresi, még a gyerekek is látni akarják. A szunniták folyamatosan tiltakoznak, Moszulban börtönlázadás tört ki, amikor a foglyok hírét vették a kivégzésnek.

Az amerikai nyilatkozatok azt húzzák alá, hogy az akasztás az irakiak szuverén döntése volt. Az elmúlt hetekben Washington mind erősebben követeli Malikitól, hogy lépjen fel a síita milíciákkal szemben. A miniszterelnök egyik munkatársa szerint Bagdadban arra számítanak, hogy az amerikaiak hamarosan "célzott támadásokat" indítanak a halálbrigádokat működtető Muktada asz-Szadr milíciája, a Mahdi hadserege ellen.

A BBC szerint George W. Bush a jövő hét közepén beszédben vázolja az új iraki politikát. Az elnök a katonák létszámának növelését fogja bejelenteni, és továbbra is a bagdadi biztonsági helyzet erősítését tartja a legfontosabbnak. A honatyák azonban a közhangulatnak engedve csapatkivonást szorgalmaznak. Az iraki kormány statisztikája szerint az utóbbi időben havonta ezernél jóval több civil válik a felekezeti erőszak áldozatává. A síiták szerint ők csak védekeznek, a legtöbb robbantásos merénylet mögött álló szunniták ellenben a halálbrigádokra hivatkoznak.

A jordániai Ammanban a kivégzés miatti tüntetésen ott volt Raghad, Szaddám leánya is