A francia Emmanuel Ludot ügyvéd szerint a múlt szombati kivégzést az "elveket tekintve" tűrhetetlen körülmények között hajtották végre. Ludot szerint a diktátor halála pillanatáig élvezte a hadifogoly státust, és mint ilyen, jogosult volt az 1949-es genfi konvencióból fakadó védelemre. A jogász úgy véli, Szaddám Huszeint nem akasztással, hanem golyó által kellett volna kivégezni. Ludot elítélte, hogy az akasztásról filmfelvételek készültek, mutatva az elítélt arcát és sértve ezzel méltóságát.

Romano Prodi olasz kormányfő bejelentette, hogy országa világméretű kampányt indít a halálbüntetés eltörlése érdekében, miután Szaddám Huszein kivégzéséről sokkoló filmfelvételek járták be a világot.

Ugyanakkor Ban Ki Mun, a világszervezet főtitkára közölte, hogy szerinte minden tagállamnak saját hatáskörben kell döntenie a halálbüntetés alkalmazásáról.

Ban Ki Mun határozottan elítélte a büntetlenséget, és szerinte soha nem szabad megfeledkezni Huszein áldozatairól.

Majdnem leállították a kivégzést

Kedden kiderült, hogy az iraki igazságszolgáltatás egyik magas rangú tisztségviselője majdnem leállíttatta a kivégzést, amikor az akasztófán álló Szaddám Huszeint sértegetni kezdték Muktada asz-Szadr radikális síita hitszónok hívei. Munkisz al-Farún ügyész - akinek hangja a kivégzésről készült, az interneten közzétett kalózfelvételen is hallatszik - elmondta: a gúnyolódás hallatán távozással fenyegetőzött, ami a kivégzés félbeszakítását vonta volna maga után. Az iraki törvények előírják ügyészségi tanú jelenlétét a halálos ítélet végrehajtásánál.Az iraki hatóságok vizsgálatot rendeltek el annak kiderítésére, hogy ki készített kalózfelvételt Szaddám Huszein felakasztásáról, és ki a felelős azért, hogy az felkerülhetett az internetre. Az akasztásról egy valamivel több mint két és fél perces, teljes videofelvétel került föl az internetre a következő napon.

A közepes minőségű felvételből kiderül, hogy néhány tanú Muktada asz-Szadr nevét skandálta pár pillanattal Szaddám halála előtt, mások szidalmakat szórtak az elítéltre annak utolsó pillanataiban, és bosszúkiáltások is felhangzottak a nézők köréből közvetlenül a halál bekövetkezte után. A hatóságok azt is meg akarják tudni, kik voltak a kiabálók - közölte a hírforrás.A felvétel indulatokat keltett Irakban

A sokkoló képek felháborodást keltettek az Irakban kisebbségben lévő szunniták körében - az ő soraikból származott Szaddám Huszein - és más arab államokban is. Az iraki közszolgálati televízió is bemutatott egy húsz másodpercnyi anyagot Szaddám utolsó pillanatairól, de magáról az akasztásról nem, és hangok sem hallatszottak rajta.Közös ellenállási front alakítására szólította fel az Irakban működő összes ellenálló csoportot Izzet Ibrahím ad-Dúri volt iraki alelnök, Szaddám egykori jobbkeze.

Feldühödött szunnita tüntetők pedig Szamarrában ismét meggyalázták azt a síita szentélyt, amelynek felrobbantása tíz hónappal ezelőtt felekezeti erőszakot indított útjára Irakban.

Megszólalt a Vatikán is

Helytelenítette a L'Osservatore Romano vatikáni lap, hogy "látványossággá" silányították Szaddám Huszein kivégzését azzal, hogy az akasztásról felvétel készült, amely felkerült a világhálóra, és egy arab műholdas tévé is levetítette.

A pápai állam félhivatalos lapja szerint megsértették a halálraítélt legalapvetőbb jogait, a történtek ráadásul rontják az iraki megbékélés esélyét. - A halálbüntetés "a politikai önhittség kifejeződésévé" lett azáltal, hogy látványosságot csináltak a kivégzésből - írta az újság, megjegyezve, hogy Irakban pont a történtekkel ellentétes jelzésekre lenne szükség, "bátor állásfoglalásokra", amelyek jelzik a múlttal való szakítást, egyszersmind békét hoznak az arab országnak.

Az iraki elnök Szaddám Huszein kivégzéséről

Az iraki elnök távol tartja magát Szaddám Huszein kivégzésének kommentálásától, s az ország alkotmányos előírásainak szellemében nem ártja bele magát a legfelsőbb bíróság döntésébe - közölte Dzsalal Talabani államfő hivatala.

"Az elnök megerősítette: ellenzi a halálbüntetést, ugyanakkor nem ártja bele magát a független igazságszolgáltatás döntéseibe" - áll a közleményben, amely Talabani elnök első hivatalos reagálása a szombati akasztásra.

A közlemény szerint egyébként Irak kurd nemzetiségű államfője nem tudta előre, mikor hajtják végre a kivégzést.

Szaddám Huszeint november 5-én ítélték halálra emberiesség elleni bűntettek miatt. Az ítéletet december 26-án helyben hagyta a fellebbviteli bíróság, s a volt diktátort 30-án hajnalban felakasztották. (forrás: MTI)