"Példát szeretnénk mutatni" - mondta Stoltenberg hétfő este elhangzott újévi beszédében, amelyet közvetített az NRK közszolgálati média. A kormányfő hozzátette, hogy a kezdeményezéssel valószínűleg a norvég kormány lesz az első a világon, amely ilyen kvótát vásárol a nemzetközi légiforgalomban. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy lépését újabb cégek, szervezetek és más országok is követik.

"Az ország egyes részeiben az elmúlt száz év legmelegebb őszi és téli hónapjait éltük meg" - mondta beszédében Stoltenberg. "Ez egy olyan felmelegedés, amit komolyan kell vennünk. Attól tartunk, hogy valami nincs rendben az időjárással."

A norvég természetvédők szervezete szerint az ország köztisztviselői hivatalosan évente 20 ezer alkalommal repülnek. Az NTB hírügynökség úgy becsüli, hogy a külföldi repülőútjaikhoz vásárlandó kibocsátási kvóta évente durván 2,5 millió norvég korona (300 ezer euró) kiadást jelent a költségvetésnek.

Az 1997-ben kötött, tavaly februárban életbe lépett kiotói klímaegyezményben 35 fejlett ipari ország kötelezte magát arra, hogy csökkenti vagy korlátozza hat gázféle kibocsátását, mindenekelőtt a széndioxidét, amely melléktermékként keletkezik a szén és olajtermékek elégetésekor. A nemzetközi légiforgalomra ugyanakkor nem vonatkozik a kiotói megállapodás.

Az Európai Unión belül - beleértve a társult államokat is, mint Norvégia - széndioxid-kibocsátási kereskedelem folyik, amelynek keretében vállalatok vagy országok eladhatják a nekik engedélyezett kibocsátási kvóta egy részét. Ha Norvégia kibocsátási kvótát vásárol a köztisztviselői által bonyolított repülőutakhoz, akkor a neki kvótát eladó országoknak ugyanannyival csökkenteniük kell saját kibocsátásukat.

Az unió adatai szerint a repülőgép-forgalom felelős az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 3 százalékáért, azaz minden más iparágnál nagyobb kibocsátó. Az európai városok között közlekedő légitársaságok az Európai Bizottság decemberben hivatalossá vált javaslata szerint csak 2011-től lesznek résztvevői az uniós széndioxid-kereskedelemnek, s egy évvel később akarja kiterjeszteni ezt az EU a nem európai városokba bonyolított forgalomra.

A norvég miniszterelnök javaslata vegyes visszhangra talált. A Friends of the Earth (A Föld Barátai) nevű nemzetközi környezetvédő hálózat norvégiai szervezete azt mondta: remélik, hogy a beszéd új korszakot nyit a norvég környezetvédelmi politikában.

Norvégia ugyanakkor a világ harmadik legnagyobb olajexportőre, és földgázkivitele is jelentős. Az oslói kormány pedig nemrég hagyta jóvá új földgázerőművek építését, az ilyen erőművek jellemzően súlyos széndioxid-kibocsátása ellenére.

"Stoltenberg látnokként lép fel, amikor a klímaváltozásról szól, de szavainak hitelével hatalmas problémák vannak, amikor úgy beszél a földgázerőművekről, mint "Norvégia Holdra-szállásáról" - mondta az NTB norvég hírügynökségnek Dagfin Hoeybraaten, az ellenzéki Kereszténydemokrata Párt vezetője.

A megújuló energiaforrásokba irányuló befektetéseket támogató brit CarbonNeutral Company alapítója, Sue Welland elmondta, hogy Nagy-Britannia 2006 áprilisa óta viseli a kormány tagjai által bonyolított légiutak szennyezési költéségét. Múlt heti közlése szerint a brit kormány e célra 3 millió fontért (5,92 millió euróért) vásárol 255 ezer tonnányi széndioxid-kibocsátási kvótát a 2007-09-es évekre. Welland úgy tudja, hogy egyelőre csak e két kormánynak van ilyen programja.

(forrás: MTI)