A Himalája teherhordói két kontextusban is felmerülnek az Európai Unió hétfőn kezdődött soros elnöksége kapcsán. Németország tagállami „serpákkal” segítené az alkotmányozási folyamat kibillentését a holtpontról, továbbá így hívják a világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G8-ak ügyvivőit is – márpedig Berlin az utóbbi klub elnökségét is ellátja éppen.

A várakozások az igencsak langyosra sikeredett osztrák és finn elnökségi félév után annyira nagyok, hogy Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter máris érzékeltette: ami legalábbis az intézményi kérdéseket illeti, ne várjanak tőlük csodát. A tervek szerint a tavaszi, franciaországi elnökválasztás utánra, júniusra készülhet el az az ütemterv, ami kijelölheti: mit kezdjenek a huszonhetek a tavalyelőtt két országban is csúnyán elhasalt uniós alkotmányszerződéssel. (A jelenlegi belső döntéshozatal döcögőssége várhatóan még jobban kiütközik időközben az immár huszonhetes körben.) Az EU abban reménykedik: legalább 2008 végére leporolhatja a dokumentumot, vagy máshogy pótolhatja az intézményes űrt. A tagállami vezetők egyelőre márciusban, Berlinben az unió közös értékeit rögzítő nyilatkozatot írnak alá, amelyet nem kell ratifikálni. Az alkalmat az integrációt megteremtő Római Szerződés aláírásának 50. évfordulója adja.

Németország kettős (EU, G8) elnökségéhez kapcsolódik a legnagyobb vállalás. Berlin azt szeretné elérni, hogy a tagállamok – a kiotói (környezetvédelmi) jegyzőkönyv folytatásaként – az üvegházhatást előidéző gázok 30 százalékos csökkentésében állapodjanak meg. Feladata lesz továbbá a közös energiapolitika továbbgondolása. Ennek nem kedvez, hogy – csakúgy, mint egy évvel ezelőtt – várhatóan igencsak felvizezett európai bizottsági javaslatok kerülnek a márciusi EU-csúcs elé. Mint elsőként a Financial Times Deutchland írta meg, Brüsszel csak lehetőségként, nem konkrét javaslatként veti fel az egységes, EU-szintű energiaszabályozót. Jelenleg energetikai „levelezők”, azaz tagállami koordinátorok kijelölése van a napirenden - ez a leglazább, kormányközi együttműködési formának felel meg. A kiszivárogtatások szerint az EU piacfelszabadítási terveit is feladja - mégpedig éppen a németek, illetve a franciák ellenkezése nyomán. Németországban a hazánkban is érdekelt E.ON és RWE uralja az energiapiacot.

A külpolitikában Berlin kezdeményező szerepet kíván játszani a közel-keleti, valamint a koszovói helyzet rendezésében. Utóbbit illetően január 21-e utánra várják az ENSZ-megbízott javaslatait. Berlinre hárul az Oroszországgal kötendő partnerségi egyezmény előkészítése is – a zárás a júliusban következő portugál elnökségre maradna. Az előrelépést két tényező hátráltatja. Moszkva nem hajlandó a főleg a fejlett világ képviselőit egy tető alá hozó energiacharta aláírására, Lengyelország pedig továbbra sem adta fel az oroszokkal szembeni vétóját. Elérik működőképességüket az EU harccsopportjai is; az olasz-magyar-szlovén alakulat júliustól ügyeletes.

(forrás: brüsszeli tudósítónk)