„A Yale egyetem nemzetközi baráti körének ünnepi vacsoráján egy namíbiai résztvevő kifogástalan angolsággal ecsetelte, milyen gyönyörű nyaralót vehetnék hazájában. Az volt az érzésem, mintha olyan kapcsolat nyílna meg előttem, amely szembeállít a helyi emberek érdekeivel” – írja a pakisztáni Daily Timesban Robert J. Shiller, a Yale közgazdászprofesszora.

A nagyhírű egyetem egykori vendégkutatói közül válogatta össze a baráti kör tagjait, köztük a világ minden jelentősebb országának képviselőit. Shiller úgy véli, könnyebben értene szót bármelyikükkel, mint azokkal az amerikai honfitársaival, akik a vacsorát felszolgálták.

Valahogy így kell elképzelni a kozmopolita osztályt, amely nem teljesen új jelenség. Shiller a nemrég elhunyt nagy szociológus, Robert K. Merton 1949-ben publikált Társadalomelmélet és társadalmi struktúra című könyvére hivatkozik, amely az egyik amerikai kisváros kapcsán vizsgálta a kozmopolita elit sajátosságait.

Merton azt figyelte meg, hogy az átlagos kisváros elitje két jól elkülöníthető csoportra, Merton szavaival kozmopolita befolyásosokra, és helyi befolyásosokra oszlik. A kozmopoliták nemzetközi példákhoz, értékekhez, tényekhez igazítják magatartásukat, a helyiekét a szűkebb környezet határozza meg. A kozmopoliták is csupán helyben rendelkeznek befolyással, de az érdeklődésük globális. Ők elsősorban tudásuknak és szakértelmüknek köszönhetik sikereiket, a helyiek inkább baráti kapcsolataiknak. A kozmopoliták nemigen akarnak helyben új ismeretségeket kötni, a helyiek mindenkit meg akarnak ismerni a környéken. A kozmopoliták a helyi életben leginkább szaktudásuknak megfelelő szerepet vállalnak, például az egészségügy, az építészet, az oktatás ügyeinek intézésében. A helyiek viszont elsősorban olyan tisztségeket töltenek be, amelyekre népszerűségük predesztinálja őket: polgármester, városi tanácsnok lesz belőlük. A helyi befolyásosok ragaszkodással beszélnek városukról, egyedülálló helynek tekintik, és sokuk fogalmaz úgy, hogy soha életében nem költözne máshová. A kozmopolita befolyásosok szavaiból az csendül ki, hogy bármikor készek lennének lakóhelyet változtatni.

Azóta a globalizáció és az információs forradalom következtében a kozmopoliták valóságos világméretű osztályt alkotnak, amelynek tagjai között kölcsönös lojalitás alakul ki. A globális kozmopoliták többnyire jólétben élnek. A jómódú kozmopolita osztály túl amorf, és túl meghatározatlan ahhoz – véli Shiller –, hogy társadalmi mozgalom bontakozzék ki ellene.

Shillert mégis aggasztja a jövő. “Vajon milyen magatartást tanúsít majd a világgazdaságban egyre nagyobb szerepet játszó kozmopolita osztály? Mennyire lesz érzéketlen azok iránt az emberek iránt, akikkel egy környezetben lakik? És főképpen: milyen politikai következményekkel jár, ha a helyiek körében megnő a kozmopoliták iránti ellenszenv?”