Nem hozott nyugalmat Szaddám kivégzése
Az Albu Nasszir törzs, amelyből származott, könyvtárat és egyházi iskolát tervez alapítani az amerikaiak által megdöntött diktátor emlékére. Az iraki síiták viszont a hír hallatán örömünnepet ültek, az utcán táncoltak és a levegőbe lövöldöztek. Az országban a kivégzés után, az iszlám ünnep alatt is dúl az erőszak: Bagdad például nehézaknavetők lövedékeinek robbanásai között köszöntötte az új esztendőt.
Az amerikai lapok helyszíni tudósításaiból lassan összeáll a Szaddám Huszein kivégzése előtti és utáni események krónikája. A jelek szerint az amerikaiaknak komoly fenntartásaik voltak a halálos ítélet végrehajtásának jogszerűségével kapcsolatban, és nem értettek egyet a sietséggel. Nuri al-Maliki miniszterelnök egyik közeli munkatársa a BBC-nek nyilatkozva azzal indokolta a gyors kivégzést, hogy a kormány az iszlám ünnepre "ajándékot akart adni az iraki népnek".
Az iraki legfelsőbb bíróság fellebbviteli kamarája kedden hagyta jóvá a november 5-én kiszabott halálos ítéletet. A kormány csütörtökön kezdett tárgyalásokat az amerikaiakkal, akik ragaszkodtak a tiszta jogi helyzethez. Az irakiak ezt értetlenkedve fogadták, szerintük, ha volt kockázat, azt ők viselték. Az ítélet végrehajtásához az alkotmány értelmében szükség volt az iraki elnök és két helyettese jóváhagyására, ám a kurd nemzetiségű államfő, Dzsalal Talabani elvi okokból nem ért egyet a halálbüntetéssel. Végül olyan levelet írt, amely szerint "nem ellenzi" a különleges bíróság által kiszabott büntetést. Egy Szaddám Huszein alatt hozott, ám érvényben hagyott törvény szerint a szombaton kezdődött többnapos vallási ünnep idején nem lehet végrehajtani halálos ítéletet. Ezt a kormány úgy kerülte meg, hogy megszerezte a Nedzsefben székelő síita vallási tanács jóváhagyását, és az akasztást még a szombati napkelte előttre időzítették. Szaddám Huszeint fél négy körül ébresztették fel, és helikopterrel vitték a kivégzés helyszínére, a Bagdad egyik síita negyedében lévő börtönbe, ahol uralma idején is rendszeresen akasztottak. Az amerikaiak csak percekkel a kivégzés előtt adták át őrzését. Utolsó perceit két videofelvétel örökítette meg: egy hivatalos, amely néma, és egy mobiltelefonon készült, az interneten szombat este óta terjesztett hangos. A kivégzés méltatlan volt a diktátor áldozatainak emlékéhez. Hóhérai gúnyolták a fekete öltönyt és hófehér inget viselő Szaddám Huszeint, aki nyugodt maradt, de az utolsó pillanatig dacolt és vitatkozott velük. Amikor a teremben lévők hangosan éltetni kezdték a síita Muktada asz-Szadr hitszónokot, akinek milíciája háborút folytat a szunniták ellen, a csuklyát elutasító Szaddám a hurokkal a nyaka körül is megrótta őket: - Hát így viselkednek az igazi arab férfiak?
Egyetlen hang igyekezett csitítani a hangzavart, feltehetően a kivégzést felügyelő bíróé, aki arra figyelmeztetett, hogy itt egy ember fog meghalni. Közbevetésével azonban nem törődtek. A mobiltelefonos felvétel azt a pillanatot is mutatja, amikor az elítélt alatt megnyílt a csapóajtó, és teste eltűnt a képről, amelyen csak a megfeszülő kötél látszik. A teremben ekkor kaotikus állapotok alakultak ki, a jelenlévők lökdösődtek, "Vége a zsarnoknak!", "Isten átkozza meg!" kiáltások hallatszottak. A kormány először egy jeltelen sírba akarta temetni Szaddám Huszeint, ám az amerikaiak közbeavatkozására a holttestet kiadták az Albu Nasszir törzs helikopteren Bagdadba vitt elöljáróinak. Az egyszerű fakoporsót szintén egy amerikai Black Hawk vitte Audzsába, ahol a halottat megmosdatták, hagyományos ruhába öltöztették, és vasárnapra virradóra egy palota márványpadlójának feltörésével kialakított, ideiglenes sírba helyezték. Később az amerikaiakkal vívott tűzharcban 2003-ban meghalt két fia mellé, a családi sírboltba temetik majd.
