Az ember csak villant egyet kis tagságijával, s joga van benttartózkodni. Ha képes megfizetni az árakat, fogyaszthat a klub legdrágább éttermében is. Szállítója is lehet a klubnak, amennyiben megfelelő minőséget produkál. Sőt esetleg felveszik alkalmazottnak, ha van éppen üresedés, s nem jelentkezik az állásra valaki a régiek közül. És még mindig sokan ácsingóznak odakinn. Szóval az új tagok kinyitották piacukat, és bezáratták (a bolgárokkal) jól jövedelmező atomerőművüket. Utazhatnak a személyijükkel, ha meg tudják fizetni a költségeket. Jó, ha tudjuk, miközben a két új tag az utolsó helyeken van a jövedelmi mutatók tekintetében, az uniós forrásokból még nálunk is kevesebbet meríthetnek.

Az EU-ba most két olyan nép került be, amely a kereszténység keleti, bizánci kultúrájában formálódtak. Ugyan benn voltak eddig is a görögök, ciprusiak, de a több mint harmincmillió új tag már komoly változást jelez. A pár éve nagy vihart kavart Hutchinson-tanulmány az ortodox kultúrájú, bizáncias országokat képtelennek mondta a nyugatias, demokratikus és liberális fejlődésre. Persze nem hiheti senki sem, hogy a tagsággal véget ér a balkáni baksisrendszer, a hatalom feltétlen tisztelete, mindaz, ami hátráltatta ezeknek a nemzeteknek a fejlődését. Azt gondolom, hogy a román-bolgár tagságnak elsősorban geopolitikai okai lehettek. Valamennyire zárt területi egységet képzelhettek el a stratégiai tervezők: elég nagy új piac, ahol elég sok munkaerő, fogyasztó és befektethető tőke találkozik, s amelyet talán le is lehet zárni a majdani Európa-fallal. A fejlettebb országok tőkéje - köztük a magyaroké is - már jó ideje kinézte magának ezt a térséget. Kérdés: hogyan? A szpáhi mentalitást a balkániak elég jól felismerik.

Vannak más előnyök is. Például a romániai magyar kisebbség számára is. A (trianoni) határ csak-csak elenyészik az unióval. A demokratikus önrendelkezés uniós elveinek is nagyobb lehet az érvényesülési tere. Vajon tudomásul vesszük végre, hogy a nemzetiségi jogok védelme más kisebbségek jogainak a védelmét is jelenti? Például a romákét, akik a mostani belépéssel lesznek csak igazán nagy létszámú európai néppé.

Sok a bizonytalanság a bővítéssel. Egy azonban biztos, az EU már nem a gazdagok klubja.