Szavakon folyik a vita?

A regionális közigazgatási hivatalok létrehozásával a kormány a Fidesz szerint tizenöt alkotmánysértést követ el, ám jogértelmezés kérdése, hogy túllépték-e a korábban az ellenzék által is támogatott alkotmánymódosításban meghatározott kereteket.

A Fidesz felszólítja a kormányt, hogy vonja vissza azt a rendeletet, amely regionálissá alakítaná a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokat, és menessze "dilettáns miniszterét" - vagyis Lamperth Mónikát, az önkormányzati és területfejlesztési tárca vezetőjét -, mivel a döntés tizenöt ponton sérti a kétharmados önkormányzati törvényt, tehát alkotmányellenes. Ezt Répássy Róbert, a Fidesz képviselője közölte december 30-án.

A Fidesz közleményében már előző nap aggályait fejezte ki, és erre válaszul a kormányszóvivői iroda emlékeztetett arra: nyáron ellenzéki képviselők is támogatták az alkotmány módosítását. Ezzel felhatalmazást adtak rá, hogy az Országgyűlés egyszerű többséggel dönthessen a kormány szervezetátalakítási szándékait szentesítő törvénymódosításokról. Répássy ezt nem vitatta, a kétharmados önkormányzati törvény olyan korrekciójáról viszont - hangsúlyozta -, amely a közigazgatási hivatalok illetékességének megváltoztatását is lehetővé tenné, szó sem volt. A képviselő elmondta, hogy a Fidesz még nem döntött arról, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul-e, mert időt ad a kormánynak, hogy visszavonja a rendeletet, vagy törvényjavaslatot terjesszen a parlament elé.

Nyakó István, az MSZP szóvivője alaptalannak nevezte a Fidesz vádjait. Szerinte Répássy állításai csak "saját tájékozatlanságáról árulkodnak". Tény, hogy a parlament május 30-án 323 igen és 27 nem szavazat, valamint egy tartózkodás mellett elfogadta azt az alkotmánymódosítást, amely szerint "törvény, minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölésére vonatkozó rendelkezését a jelen lévő országgyűlési képviselők több mint felének szavazatával elfogadott törvény módosíthatja". Ez a mindenkori kormánytöbbség számára lehetőséget teremt arra, hogy az egyes szervek elnevezését kétharmados törvényben is feles többséggel módosíthassa. Az tehát nem kifogásolható, ha az önkormányzati törvényben szereplő "fővárosi, megyei közigazgatási hivatal" megnevezést a "közigazgatási hivatal" fordulattal cserélik fel.

Az alkotmány ilyen korrekciója után az ellenzéknek abba is bele kell törődnie, hogy a kormány az önkormányzati törvényben meghatározott - tehát ugyanolyan - hatáskörökkel regionális közigazgatási hivatalokat hoz létre. De más a helyzet akkor, ha ez a jogszabály eltérően határozza meg a fővárosi, illetve a megyei közigazgatási hivatalok feladatait, mert ebben az esetben a csak kétharmados többséggel módosítható törvény érdemi változásáról lehet szó. És - a Répássy által említett tizenöttel szemben - van legalább két ilyen pont. A törvény ugyanis a több budapesti kerületet érintő közszolgáltatási létesítmények kapcsán a fővárosi, a körjegyzőségekhez tartozó községek kijelölése tekintetében pedig a megyei közigazgatási hivatalokat nevesíti. Vagyis a regionális átszervezéssel nemcsak az elnevezés változik, hanem a hatáskört is átrendezik.

Kétségtelen, hogy a kormányzati szervezetátalakítással összefüggő, december 11-én elfogadott törvénymódosítást az államfő is átengedte, miközben a szerint a kormány felhatalmazást kap rá, hogy "a közigazgatási hivatalt vagy hivatalokat rendeletben jelölje ki". Abban számos alkalommal szerepel az is, hogy "a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal szövegrész helyébe a közigazgatási hivatal" fordulat lép. Az államfőnek azonban nem volt mérlegelési lehetősége, hiszen nem tudhatta, hogy ennek a jogszabálynak milyen következményei lesznek. Így arra sem számíthatott, hogy egy december 23-i kormányrendelet szerint a fővárosi és a 19 megyei közigazgatási hivatal helyett hét regionális hivatalt és tizenkét kirendeltséget hoznak létre. Ezzel pedig módosították a hatásköröket, hiszen a budapesti székhellyel működő Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal januártól egyszerre lát el korábban a fővároshoz, illetve a megyékhez delegált feladatokat. Ha a rendelet külön említi a fővárosi és a Pest megyei kirendeltséget - a jogszabály szerint ilyeneket nem hoznak létre -, valóban csak névváltozásról lett volna szó. Így viszont könnyen lehet, hogy a szavakról folyó vitában az AB az ellenzéknek adhat igazat.

Tábla - tavalyi felirattal
Tábla - tavalyi felirattal
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.