Európa, harmadosztály?
Harmincmillió fővel, köztük több mint egymillió magyarral bővült (493 millióra) hétfőn az Európai Unió lakossága, ám gazdasága mindössze egy százalékkal. Ez is rávilágít: az EU ötödik bővítési körének betetőzése minden korábbinál szegényebb tagokat hoz a huszonhetesre bővült klubba. Bulgária és Románia az EU-25-ök egy főre jutó hazai össztermékének 33, illetve 34 százalékát produkálja csak az Eurostat decemberi kimutatása szerint – az eddigi legszegényebb Lettország még 48 százalékon állt. A két ország gazdaságával kapcsolatos uniós félelmek – magas infláció és munkanélküliség, az EU pénzek fogadására életre hívott intézményrendszer ingatagsága, a nagyfokú korrupció – Brüsszel számára kétségessé teszik, hogyan birkóznak meg az egységes belső piaccal, s miként használják fel a hétéves pénzügyi ciklusban nekik járó 41 milliárd eurót. Az EU roma lakossága velük mintegy hárommillió fővel bővült – ez az esélyegyenlőségi politika újragondolását követeli meg.
A huszonöt eddigi tagállam védzáradékokkal óvja magát. Az elsőt már életbe is léptették, mivel Bulgária nem felelt meg a repülésbiztonsági követelményeknek. Korlátozások sújtják őket az élelmiszerforgalmazásban is. A legtöbb tagállam teljesen vagy részben zárva tartja előttük a munkaerőpicát – a régi tizenötökből Finnország és Svédország a két kivétel. A rendkívül alacsony, 40-55 ezer forintnak megfelelő bulgáriai és romániai bérek migrációs félelmeket keltenek; ezt erősíti, hogy Románia belépésével az EU határossá válik Moldovával, az egész kontinens legszegényebb országával. Az Európai Parlamentet a romániai kisebbségek, elsődlegesen is a magyarok és a romák helyzetének alakulása aggasztja – ebben továbbra is megfigyelésre számíthat Bukarest.
A két ország ugyan a legkevésbé sem tehet róla, de – az uniós alkotmány hiányában – súlyosbítja az EU belső, intézményi problémáit. A huszonötös körben is akadozó döntéshozatal várhatóan tovább romlik, a nizzai szerződésben meghatározott szavazati súlyok (így a Magyarországnak kiosztott 12) leértékelődnek. Az Európai Parlamentben a szélsőjobboldal átlépte azt a határt, amellyel már frakciót alakíthat, ha az ide pályázó képviselők meg tudnak ebben állapodni.
(forrás: brüsszeli tudósítónk)
