Szaddám kivégzése - ellentétes visszhangok
A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) teljes mértékben egyetért az Európai Unió soros elnökségét betöltő Finnország külügyminiszterének nyilatkozatával, amely szerint az Európai Unió határozottan ellenzi a halálbüntetést - közölte Wéber Ferenc, a KEH sajtófőnöke.
A sajtófőnök elmondta: a KEH abban is egyetért a finn külügyminiszterrel, hogy a halálbüntetést ilyen súlyos bűncselekmények esetében sem lett volna szabad végrehajtani, noha nem fér kétség Szaddám Huszein bűnösségéhez.Polgár Viktor külügyi szóvivő viszont azt nyilatkozta, hogy Magyarország szerint Szaddám rászolgált a halálos ítéletre, emberiesség elleni és háborús bűntetteiért.
Az Európai Unió „kormányának” szóvivője nem ezt hangsúlyozta, hanem azt, hogy az EU elvből ellenzi a halálbüntetést, és kétséges az is, hogy a kivégzés jót tesz az iraki rendezésnek.
Más szavakkal, de ugyanezt mondta a francia szóvivő is, hozzátéve: Iraknak is, és a vele foglalkozó külföldieknek is most már tényleg a jövőre kell koncentrálnia.
A brit szóvivő üdvözölte, hogy „Szaddámot elszámoltatták a bűneiért”.
India viszont „csalódott” a kivégzés végrehajtása miatt, és „nagyon szerencsétlen lépésnek” minősítette a diktátor felakasztását az Oroszország nevében nyilatkozó diplomata is.
George W. Bush amerikai elnök megint azt ismételte meg, hogy Szaddám tisztes tárgyalás utáni kivégzése „fontos mérföldkő az ország demokratikus megújításában. Lényegében ugyanezt mondta Ausztrália, remélve, hogy ezek után Irak könnyebben megnyugszik.
A független szakértők többsége is arra számít, hogy néhány napos „fellángolás” után Szaddám vezér nélkül maradt hívei belenyugszanak a megváltoztathatatlanba, és kevesebb lesz a merénylet.
Szombaton viszont még több robbantásos merénylet volt, elsősorban a síita települések ellen. (Szaddám szunnita volt). Az iraki kurdok egyetértenek a kivégzéssel, de sajnálják, hogy Szaddám élve már nem fog megbűnhődni a kurdok elleni bűneiért (egy síita falu kiirtásáért ítélték halálra, a kurdok elleni bűnökért indított per a vádlott kivégzése után kezdődik).
A szakértők szerint a fő kérdés az, hogy fokozódik vagy csillapodik az iraki szunniták (a Szaddám alatt uralkodó kisebbség) felekezeti, és szaddámi értelemben vett nacionalista háborúja a többségi síiták ellen (akiknek szélsőségesei ugyancsak merényetekkel torolják meg a szunnita pokolgépeket). Az iraki síita tévé érezhető örömmel mutatta a kivégzést, és azt a mobiltelefonos videókamerával készített képsort, amelyen a Szaddám holttestét fehér lepelbe csomagolják, és egy helikopter elszállítja (valószínűleg a mai, jemeni temetésre).
Félő, hogy a képek sok arabot megdöbbentenek, hullagyalázásnak és méltatlannak tartják a képsorokat. Sok sajátos ízlésű karikatúra is késült az akasztást „üdvözlendő”.
A iszlámista terrorszervezetek a kivégzés előtt bosszúból elkövetett merényletekkel fenyegetőztek, de a madridi parkolóban elhelyezett autóbombát hivatalos spanyol közlések szerint nem muzulmán, hanem baszk terroristák követték el.
(forrás: NOL, MTI)