Van, aki a barátait, rokonait tekinti mentsvárként, akad, aki egy éttermet, hazai (wellness)szállodát, a módosabbak a melegebb Dubait, Mauritiust, esetleg a hidegebb olasz, osztrák magasabb csúcsokon lévő, használható sípályákat. És persze a legtöbben mégiscsak megelégszenek az étkező és a nagyszoba lampionozásával, mert a malacsülttel, pezsgővel együtt körülbelül erre telik.

Mindenesetre tudósítóink körképe szerint majd mindenütt telt ház van, pedig a panzióktól a négy- és ötcsillagos szállodákig szép felárat kell fizetni az utolsó napok önfeledt bulijáért. Igaz, hogy a kisebb hoteleket ilyenkor jórészt baráti társaságok töltik meg, s köztük megoszlik a költség, az átlagosan tizenötezer forintos szobaár és a fejenként öt-hétezer forintos szilveszteri lakoma a hajnalban elmaradhatatlan korhelylevessel.

A drágább szállodák, éttermek élő műsorral is szolgálnak, ez alaposan „rátesz” a vacsora árára, de azért az mégis más, mint a tánc gépzenére.
Ital mindenütt lesz bőven, a fővárosban (szintén tradíció) az aluljárós helyeken is átkelhetünk a felszínen. Nem ünneprontás, de a mentők, tűzoltók, detoxikáló állomások is teszik majd a dolgukat, ahogy a köztisztaság dolgozói is, hogy a muri után rendbe tegyék Budapestet és a nagyobb vidéki városok főtereit.

2006 utolsó és valószínűleg 2007 első napja is hideget hoz, hó azonban csak északon lehet – január elsején jobb tehát alaposan kialudni az akkor már tavalyinak tekinthető évet, a vigalmat, amelynek azért így vagy úgy, legalább az éjféli koccintás pillanatáig sikerülnie kell. 

Az óévbúcsúztató összes kelléke már az Oktogonon