Szaddámot felakasztották és eltemették
A kivégzés
A később pontosított közlések szerint Szaddám Huszein helyi idő szerint szombat reggel fél hat körül került amerikai őrizetből az egyik bagdadi börtönbe. Néhány iraki miniszter-helyettes és tábornok, valamint egy bíró és egy pap volt jelen. Felolvasták neki a halálos ítélet végrehajtását elrendelő végzést, amit a (síita) iraki miniszterelnök írt alá. Szaddám egy Koránnal a kezében hallgatta végig. Az iszlám szent könyv nála lévő példányát majd egy barátjának adják át.
Hat óra előtt néhány perccel a fekete (nem narancssárga, mint előre közölték) rabruhában lévő elítéltet a két hóhér elé vezették. Az akasztófa alatt a hátrakötött kezű elítélt elutasította, hogy fejére kámzsát húzzanak, „szembe akart nézni a mártírhalállal”. Az iraki televízióban látottak szerint a bitó felé menet néhány másodperces huzavona alakult ki. Az egyik fegyőr beszólt a volt diktátornak, hogy „Szaddám, tönkretetted Irakot!” Az elítélt nyugodtan válaszolt, hogy „én mindig védtem Irakot”. Körülbelül hat órakor a nyaka köré tekertek egy fekete kendőt, majd rátették a kötélhurkot. Az akasztás megtörtént. A korábbi hírekkel ellentétben nem kapott „piros lapot” vagy egy vörös kötéldarabot. Korábban azt mondták, kap ilyen lapot és/vagy kötelet, mert azok, akiket ő akasztatott fel, kénytelenek voltak ezt a megszégyenítő „szertartást” is elviselni.
Videó
Az iraki állami televízió szombat délelőtt végig mutatta az akasztásról készített videót, nehogy olyan híresztelések kapjanak lábra, hogy nem is Szaddámot végezték ki. A tévé egyébként órákon át ünnepélyes zenét sugárzott, és művészeti alkotásokat, középületeket ábrázoló mutatott. Később bejelentették, hogy a Szaddámmal együtt halálra ítélt másik két fővádlottat – féltestvérét, a korábbi állambiztonsági főnököt, illetve a korábbi főbírót – nem vele egy időben végzik ki, hanem később (valószínűleg a csütörtökig tartó vallási ünnep után). Szaddám utolsó szavai az iraki tévé szerint ezek voltak: Palesztina arab!
Vasárnap hajnalban feltettek az internetre egy gyenge minőségű, valószínűleg mobiltelefonnal készült felvételt, amely a kivégzés perceit mutatja. A felvételen Szaddám hóhérai legádázabb ellenségének, Muktada asz-Szadr radikális síita hitszónoknak a nevét kiáltják többször. (Asz-Szadr apját és nagybátyját a szaddámi rendszerben meggyilkolták.)
A szombat hajnalban felakasztott exdiktátor a kötéllel a nyakán végig imádkozott, egészen addig a pillanatig, amíg a bitófa padlója megnyílt alatta. Ezután néhány másodpercig teljesen sötét képkockák következnek, majd a kamera a kivégzett arcát mutatja.
Falujában temették
Szülőfalujában, az észak-iraki Tikrít közelében lévő Audzsában temették el a volt iraki elnököt - közölte annak a törzsnek a vezetője, amelyhez az exdiktátor családja tartozik. A szertartást vasárnap hajnalban még napfelkelte előtt bonyolították le. A volt elnököt nem a település temetőjében, hanem a faluközpontban egy olyan épületben helyezték örök nyugalomra, amelyet még az ő uralkodása idején építettek. Audzsában nyugszik Szaddám Huszein két fia, Udaj és Kuszaj is, akiket a megszálló amerikai katonák öltek meg 2003-ban.
Korábban egy családi közleményben az jelent meg, hogy a volt diktátor-elnököt a szunniták fellegvárának számító Ramádiban temetik el, és ezért Tikrítből oda is szállították a holttestet. Ramádi hatóságainak azonban nem volt tudomásuk erről az elképzelésről.
Szaddám utolsó órái
A diktátor (első?) halálos ítéletét kedden emelte jogerőre a bagdadi bíróság, a törvény szerint ezután 30 napon belül végre kellett hajtani az akasztást. Maga az elítélt rögtön a keddi verdikt után felkészült a mártír szerepére, mint írta, „Irak egységéért” áldozza az életét. Péntek este ellentmondó hírek láttak napvilágot arról, hogy Szaddám amerikai őrizetben van, vagy már átszállították a kivégzést lebonyolító iraki hatóságoknak. Pénteken húsz óra után az iraki külügyminiszter azt nyilatkozta a BBC brit televízió hírcsatornájának, hogy Szaddám változatlanul amerikai őrizetben van, és a kivégzést jóváhagyó jogi folyamat még nem ért véget. Cáfolta, hogy az iraki kormányon belül vita volna a kivégzés „célszerű” időpontjáról. Bár már pénteken elterjedt, hogy az elítéltnek már csak órái vannak hátra, a megszólaló iraki vezetők ezt vagy spekulációnak nevezték, vagy azt mondták, hogy nem tudják, mikor és ki rendeli el az ítélet végrehajtását. Az amerikai külügyminisztérium értesítette az USA külképviseleteit az egész világon, hogy rendeljenek el maximális biztonsági készültséget, mert "napokon belül megtörténik a kivégzés". A BBC szombatra virradóra úgy tudta, hogy az iraki kormány ülésezik, hogy döntsön a kivégzés időpontjáról. Nem sokkal péntek éjfél előtt a CNN hírtelevízió azt jelentette, hogy Szaddámot már tényleg átadták az iraki hatóságoknak, és megkezdődött a kivégzéssel végződő, utolsó jogi procedúra. A következő órákban ezt időnként cáfolták. Később az terjengett a világtelevíziókban, hogy a kivégzést csak órákkal a megtörténte után jelentik be. Az iraki városokban, különösen Bagdadban helyi idő szerint szombat hajnalban két órától sok ezren feszülten várták a bejelentést, és szinte mindenki azt latolgatta, milyen ünneplő, illetve tiltakozó demonstrációk lesznek.
Magyar idő szerint szombat éjjel egykor (Bagdadban hajnali három óra volt, Washingtonban még péntek este) több televízó azt jelentette, hogy a kivégzésre minden készen áll, helyén van az akasztófa, a hóhér, egy bíró és egy pap. Világossá vált, hogy csak az iraki kormányfő telefonos utasítására várnak. Az elítélt "fizikailag" az amerikai katonák, "jogilag" viszont már az irakiak őrizetében van, és még szombat hajnal előtt a halálos ítéletet végrehajtják.
Mindenesetre Szaddám megmaradt személyes holmiijait már péntek délután átadták ügyvédeinek, és állítólag meglátogatta két rokona, akiknek végrendelkezhetett. Szombat hajnalra az is elterjedt, hogy a család Jordániában temetteti el Szaddámot. Később Szaddám egyik lánya a Reuters Hírügynökségnek azt mondta, hogy apját átmenetileg Jemenben temetik el, majd "miután Irakot egyszer felszabadítják az amerikai megszállás alól, újratemetik hazájában". Az iszlám szokások szerint a halottat egy napon belül el kell temetni, valószínűleg ezért figyelmeztették már pénteken a család egyik jogi képviselőjét, hogy intézkedjen.
Az sem volt teljesen világos, hogy aláírta-e a halálos ítéletet valamelyik iraki vezető. A kurd nemzetiségű államfő, Talabani maga nem írta alá (ellenez minden halálbüntetést), de felhatalmazta erre szunnita helyettesét – aki nyilván nagyon kényes helyzetbe kerülhet a szintén szunnita Szaddám kivégzésének személyes elrendelése miatt. A síita kormányfő szerint viszont pénteken végig azt hangoztatta, Szaddám nem érdemel könyörületet, éppen áldozatainak méltósága miatt, és „minél hamarabb végzik ki, annál jobb”. Közben Szaddám ügyvédjei egy ügyeletes washingtoni bíróhoz fordultak, hogy tiltsa be Szaddám átadását az irakiaknak. Ha a bíró helyt adott volna a kérésnek, akkor az elítélt amerikai őrizetben maradt volna, és a kivégzést mindenképpe későbbre kellett volna halasztani. A "fizikai" és a "jogi" őrizet megkülönböztetésével azonban kikerülhetővé vált a washingtoni bíróhoz intézett ügyvédi kérés is. Szaddám egyik ügyvédje mindvégig azt remélte, hogy a bíró elhalasztatja a kivégzést, de a washingtoni bíró kora hajnalban elutasította a keresetet.
Azonban az ítélet végrehajtását sürgette, hogy ha szó szerint értelmezik az iszlám vallási előírásokat, akkor Szaddámot nem lehetett volna kivégezni szombaton napfelkeltétől (helyi idő szerint reggel hat órától) legalább csütörtökig egy szunnita ünnep miatt. Márpedig az iraki kormány érezhetően szeretett volna minél hamarabb túl esni az egészen. Nem sokkal a kivégzés előtt Jemen és Líbia kérte az iraki kormányt, ne végeztese ki Szaddámot. A többi arab és muzulmán ország hallgatott.
Belpolitikai hatása egyelőre kiszámíthatatlan
A kivégzés iraki belpolitikai hatása egyelőre kiszámíthatatlan, a síiták és a kurdok többsége valószínűleg egyetért Szaddám felakasztásával, a szunniták körében alighanem csak egy kisebbség fogadja el jogosnak. Kérdés, hogy ezek után könnyebb vagy nehezebb lesz az a megbékélési folyamat, amelybe az új iraki vezetők be szeretnék vonni Szaddám egykori állampártjának és hadseregének átállni hajlandó vezetőit, tisztségviselőit is. Még nagyobb kérdés, hogy a Szaddám-klán hívei a kivégzéstől csüggedtebbek, vagy ellenkezőleg, még elszántabbak lesznek. Ettől függ az is, hogy a síita-szunnita felekezeti háború csitul vagy éleződik a közeljövőben.
Szaddám halálra ítélését sokan elvből ellenezték, még többen pedig megkérdőjelezték, hogy politikailag, az iraki rendezés szempontjából helyes lépés volna. Egyedül Amerika üdvözölte fenntartás nélkül a kivégzést, amely a Fehér Ház szóvivője szerint „mérföldkő a zsarnok uralmától a jogállamiságig vezető iraki úton”. A kivégzést Irán is helyeselte, Szaddám a nyolcvanas években hosszú területrabló háborút vívott (egyebek között amerikai támogatással) Irán ellen.
A kivégzés előtt és után is örvendező, illetve elkeseredett tömeges megmozdulásoktól egyaránt tartottak a hatóságok. Valószínű, hogy a hét végére teljes közlekedési és kijárási tilalmat rendelnek el Bagdadban. A kivégzési procedúrát viszont jó előre nyilvánosságra hozták. Eszerint Szaddám narancssárga kezeslábasban, csuklyával a fején, a két keze a háta mögé kötözve lépett a hóhér elé. A jelen lévő bíró átadott neki egy piros lapot, amelyen az igazságügyi miniszter aláírása volt. Ez egyfajta jelképes bosszú volt: ugyanilyen piros lapot kaptak azok a kivégzettek, akiket Szaddam küldetett bitóra, amíg hatalmon volt. Ezután a volt diktátor egy öt méter magas emelvényről zuhant a mélybe a hurokkal a nyakán. Állítólag nem szenvedett, azonnal meghalt. A holttestet azonnal átadták az ügyvédeknek, akik egyébként kérésük ellenére nem lehettek jelen a kivégzésen.
A most lezárult perben egy síita falu lakosságának lemészárlásért ítélték halára Szaddámot. (Általános vélekedés szerint legalább kétmillió ember haláláért visel politikai, döntéshozói felelősséget.) Az ítélet végrehajtása ellenére valószínű, legalább még egy, de lehet, hogy több más emberiség elleni és háborús bűn miatt több per lesz ellene, és holtában is akár még többször is halálra ítélhetik. A kurdok irtása miatti per a jelek szerint folytatódik. Ha így lesz, újabb jogi és politikai viták robbanhatnak ki körülötte, és ezek aligha segítik Irak demokratikus megnyugvását. Mások viszont úgy vélik, hogy a kivégzés drámai éjszakája után egész Irak ráébred, hogy valóban véget ért a véres diktatúra korszaka. Mindeközben Amerika – George W. Bush elnök szerint – „közel van egy új Irak-stratégia kidolgozásához”. Addig is újabb húszezer amerikai katonát vezényelnek Irakba.
Visszhang
Magyarország szerint Szaddám rászolgált a halálos ítéletre, emberiesség elleni és háborús bűntetteiért – nyilatkozta Polgár Viktor külügyi szóvivő. Az Európai Unió „kormányának” szóvivője nem ezt hangsúlyozta, hanem azt, hogy az EU elvből ellenzi a halálbüntetést, és kétséges az is, hogy a kivégzés jót tesz az iraki rendezésnek. >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
