Az ókori világ hét csodáját klasszikus műveltséggel bíró ember ma is fejből fújja. Kheopsz fáraó piramisa, Artemisz epheszoszi temploma, a halikarnasszoszi Mauszóleion, a rodoszi Kolosszus, Szemirámisz függőkertjei, az olümpiai Zeusz-templom és az alexandriai fárosz (világítótorony) az emberiség közös kultúrkincsének része. Igaz, nem sokkal több maradt belőlük, mint a legenda: mindössze a piramis érte meg az időszámításunk szerinti harmadik évezredet.

• Kérjük olvasóinkat, hogy magyarországi javaslataikat január 15-ig a következő e-mail címre juttassák el: 7csoda@nepszabadsag.hu.

A kezdeményező, Bernard Weber a kezdetektől arra törekedett, hogy a lehető legtöbben alakíthassák az új csodalistát. 2001-től 2005 végéig javarészt internetes szavazás folyt a New 7 Wonders honlapján. Ez olyan sikerrel járt, hogy Kínában például nemzeti üggyé vált a nagy fal elsőségét biztosítani - a tavaly év végén lezárt voksoláson egyetlen építmény sem tudta megelőzni a kínaiak büszkeségét. A szavazás eredményeként a következő hét alkotás végzett az élen: a nagy fal, a tibeti Potala-palota, az indiai Tádzs Mahal, a római Colosseum, a mexikói Chichen Itza piramisai, a Húsvét-szigetek kőkolosszusai és a pisai ferde torony.

A kiválasztás azonban ezzel nem ért véget. A Weber által felkért, a világ legismertebb építészeit és örökségvédelmi szakembereit tömörítő zsűri a lista első 77 helyén végzett építmények közül választotta ki azt a 21-et, amelyekre az elmúlt évben újfent csak szavazni lehetett. (Ekkor esett ki a jelöltek közül a legjobb helyen, a 33-ikon álló magyar épület is: a Parlament nem jutott a legjobbak közé.) S hogy még tovább csigázzák az érdeklődést, az eredeti elképzelésektől eltérően nem most január elsején, hanem csak július 7-én hirdetik ki a végeredményt. Az elkövetkező fél évben a zsűri világ körüli útra indul, és végiglátogatja a még versenyben lévő aspiránsokat.

A huszonegyes lista jellegzetessége egyébként, hogy bár minden földrészről válogatott a zsűri, a jelek szerint a régi építményeket nagyobb becsben tartotta, mint a modern építészet remekeit. A Golden Gate hidat és Gaudí Sagrada Familiáját az őskori Stonhenge kultikus kőköre, illetve az athéni Akropolisz ütötte ki a döntőből. Az élbolyban a modern világ inkább csak az Eiffel-toronnyal és a sydney-i Operaházzal képviselteti magát.

A versengés mindenesetre még nem ért véget, fél évig még lehet gyarapítani a szavazatok már most is húszmilliót meghaladó számát. S ha minden jól megy, fél év múlva megtudjuk, a huszonegy közül melyik hét építmény lesz a mi világunk csodája s remélhetjük, hogy a kampánnyal összegyűjtött pénz erre szánt feléből a többiek megóvására, felújítására is jut majd valamennyi. De július hetedikéig, a lisszaboni ünnepségig még azt is csak találgathatjuk, bekerül-e a győztesek közé a most is esélyes ókori világcsoda, Kheopsz fáraó piramisa.

Világhétcsodája.jpg

A népszabadság keresi a magyar építészet hét csodáját

A világméretű versengéssel párhuzamosan a Népszabadság szerkesztősége szeretné megtalálni Magyarország hét csodáját. Hét olyan építményt keresünk - a legrégebbiektől a legmodernebbekig -, amelyek együttesen közel pontos képet festenek a magyar alkotókedv, építészeti lelemény utóbbi bő ezer évéről. Kérjük olvasóinkat, hogy javaslataikat január 15-ig a következő e-mail címre juttassák el: 7csoda@nepszabadsag.hu. A beérkezett szavazatok alapján zsűrink kiválasztja azt a 21 alkotást, amelyekre immár honlapunkon, az építmények történetének, jellegzetességeinek ismeretében voksolhatnak. A végső eredményt március 15-én hirdetjük ki.