A kedden elhunyt volt elnökkel a világ egyik leghíresebb újságírója, a Richard Nixon lemondásához vezető Watergate-botrányt kirobbantó Bob Woodward beszélgetett. Ford jóváhagyta, hogy a szöveget halála után közzétegyék. A Washington Post nem várta meg a temetést, hanem a lehető leggyorsabban előállt a roppant kényes bírálatokkal.

Egy és negyed évvel Szaddám Huszein megdöntése után a republikánus Ford azt mondta, nem indított volna háborút, inkább szigorúbb szankciókkal és más megoldásokkal próbálta volna jobb belátásra bírni Bagdadot. Cheney Ford idején az elnök kabinetfőnöke volt, míg Rumsfeld előbb kabinetfőnök, majd védelmi miniszter. A volt elnök szerint Bush mellett ők is komoly hibát követtek el, amikor a háború első számú okaként a tömegpusztító fegyvereket jelölték meg. A négyórás beszélgetésben azonban ennél is továbbmegy: a neokonzervatív külpolitika alapját, a demokrácia mindenáron való terjesztését is bírálja. Szerinte az amerikai kormány legfontosabb prioritása a nemzeti érdek, és a demokrácia terjesztése csak addig helyes, amíg a kettő összeegyeztethető. Ford egyetértett Colin Powell volt külügyminiszterrel, aki szerint Cheney "lázas állapotba" került a terrorizmus fenyegetése és Irak kapcsán.

Ford beszélt Kissingerhez fűződő viszonyáról. A kemény, határozott diplomatának látszó külügyminiszter, aki egy ideig nemzetbiztonsági főtanácsadó is volt, a valóságban szinte minden hétfőn felajánlotta a lemondását. A volt elnök szerint Kissinger nagyon sértődékeny volt, akit a hétvégi tévéműsorokban ismétlődő bírálatok után folyton rá kellett beszélni a maradásra - bár néha eljátszott a gondolattal, hogy szaván fogja, és hagyja leköszönni.

A Fehér Ház nem kommentálta az interjút. Bush tegnap texasi farmján tartott megbeszélést Irakról. Ezen részt vett Cheney, Condoleezza Rice külügy- és Robert Gates védelmi miniszter, illetve Stephen Hadley nemzetbiztonsági főtanácsadó. A várakozás szerint az elnök január elején bejelenti az Irakban lévő kontingens átmeneti megerősítését.