Két évvel ezelőtt Magyarország példát mutatott: soha nem adakoztunk még annyit, mint a délkelet-ázsiai szökőár után. Igaz, a tragédia karácsonykor történt, és - vélhetően a külföldi áldozatok magas száma miatt - a médiaprezentációja is nagyobb volt, mint például az egy évvel korábbi szudáni földrengésnek.

A magyarok Indonéziában, Srí Lankán és Thaiföldön vettek részt a segélyezésben és az újjáépítésben. A magyar állami hozzájárulás 280 millió forint volt, amit javarészt "segélyáruk" (gyógyszerek, takarók, víztisztító berendezések stb.) formájában nyújtottunk, illetve kiküldtünk egy katasztrófavédelmi-egészségügyi csapatot, amely több ezer sérültet látott el Srí Lankán. Fölajánlottunk továbbá egy könnyített, kötött hitelkonstrukciót, ami iránt Indonézia és Srí Lanka mutat érdeklődést - ennek keretében magyar cégek vállalnának vízügyi, közlekedési beruházásokat. A tárgyalások még folynak, egyelőre csak annyi biztos, a segélyhitel állami támogatására félmilliárd forint szerepel a 2007-es büdzsében, vagyis milliárdos nagyságrendű hitelkeretről lehet szó. Magánadományokból is több százmillió forint gyűlt össze, miként a nemzetközi pályázati forrásokból is. Ezekből az öt "nagy" segélyszervezet - a Magyar Baptista Szeretetszolgálat, a Magyar Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Magyar Vöröskereszt - másfél-kétmilliárd forintot gyűjtött össze.

A káosz fázisai

A segélyeseknek a szökőár után a minimális életfeltételek, a lakhatás, az élelmezés és az orvosi ellátás biztosítása volt a fő feladatuk. Később már a középtávú feladatokra is összpontosíthattak: a takarításra, az infrastruktúra részleges helyreállítására. A hosszabb távú programok egy éve kezdődtek, s az elpusztult falvak, városok, kórházak, iskolák újjáépítésére irányultak. Az "ötöknek" is meggyűlt a bajuk az egyes szakaszok teljesítésével, hiszen fölkészületlenül érte őket az évszázad katasztrófája, munkájukat ráadásul több tényező is nehezítette (a térségben uralkodó, amúgy is kaotikus állapotok, etnikai-vallási villongások, bürokratikus akadályok, építkezési korlátozások stb.). A magyar segélyezés mégis meglepően hamar elkezdődött: napokkal a cunami után elutaztak az elsőként nemzetközi segítséget kérő Srí Lankára. - A segélykoordinációs kormányzati munkacsoport felállítása még a szökőár pusztítása előtt megtörtént, így a mozgósítás gyorsan megkezdődhetett: az egyes tárcák gyorsan át tudták nézni készleteiket, a katasztrófavédelemtől az élelmezésig, de a segélyszervezetekkel való kapcsolattartás is gördülékenyebbnek bizonyult - tudtuk meg a Külügyminisztériumban.

Hét bőséges esztendő

A Magyar Baptista Szeretetszolgálat 430 millió forint magánadományt gyűjtött, valamint 30 milliós állami támogatást kapott - amiből nagyrészt a Srí Lanka-i projektekre költöttek, Indonéziában egyetlen, 16 milliós egészségügyi projektjük fut. Colombóban árvaházat építettek, Kahawán egy Help házat (ahol nevelőszülők pénzért gondoznak a cunami során árván maradtakat, akik később megkapják a házat). Galleban 15 család számára építenek házakat, továbbá 2500 gyermek támogatását vállalták, miközben helyi önkénteseik a közutak, a csatornák helyreállításánál, kutak tisztításánál segítettek Ampara térségében.

- Az árvák jelképes örökbefogadásának programja helyébe a közösségek, intézmények támogatása lép - még hét évig támogatjuk ezeket az intézményeket - mondta Szenczy Sándor, a szeretetszolgálat elnöke.

Légy vendégünk!

A Magyar Katolikus Karitász sátrakat adott át az ökumenikusokkal közösen, majd húsz önkéntesük két hónapig dolgozott Galle tartományban: pszichoszociális segítséget nyújtottak, segélycsomagokat osztottak, és mozgó orvosi szolgálatot tartottak fenn. Huszonöt családnak vásároltak telkeket, és két kollégiumot is átadnak januárban Kalegana és Moratuwa falvakban. A Karitász egy évig 300 gyermek ebédeltetését is vállalta. E programokra 222 millió forintot költöttek a zömmel egyházi gyűjtésekből befolyt 390 millióból. A fennmaradt összegből további házakat építenek. Erről Adányi László főtitkár számolt be lapunknak.

Rohan és a fitnesz?

A Magyar Vöröskereszt is Galle körzetében, Habaraduwan építkezik: februárban adnak át egy 30 milliós projektet. A közösségi centrumban 140 ház lesz, az iskola-előkészítő, a könyvtár és egy fitneszterem mellett. Rohan Nanayakkara, hazánk tiszteletbeli konzulja 20 millió forintot kapott a lebonyolításra. Ő korábban magyar falut akart építtetni, majd miután ez nem történt meg, és az állam visszavette az e célra kijelölt területet, a konzul kerített egy másikat, ahol most a Vöröskereszt számára építtet. A Vöröskereszt hamarosan értékbecslőt küld ki, hogy kiderítse, mi folyik ott. A segélyszervezet Indonézia Banda Aceh tartományában is építkezik: félmilliárd forintból egy gyermekkórházat húznak fel egy osztrák segélyszervezettel közösen, amely a szomszédos felnőttkórházat is építteti, mindkettőt egy osztrák generálkivitelezővel. Idén február helyett csak szeptemberben kapták meg az építési engedélyt. Ehhez képest Nagy Gábor projektmenedzser szerint "tartják az ütemtervet, 2007 végén lesz az átadás", idén május helyett.

Házak a Magyar streeten

Már beköltöztek a lakók a "Magyar street" új építésű házaiba, melyeket Matara térségében építtetett a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, amely a 160 milliós adomány mellé 50 millió állami, illetve 135 millió forint nemzetközi támogatást is kapott. Ebből elsősorban ceyloni projekteket finanszírozott (Thaiföldön egy iskolában építtetett számítógépes labort). A gyorssegélyezés során élelmiszer- és higiéniai egységcsomagokat, ruhát, sátrakat osztottak menekülttáborokban. Az újjáépítés során Matara körzetében eddig 104 házat hoztak rendbe, s az idén ősszel átadtak egy magyar külügyi hozzájárulással fölhúzott közösségi centrumot is. Társasházakat is építenek Moratuwában, lakóházakat Walgamában, így több mint kétszáz lakóházat adnak át, de utcaszínház-előadásokat is tartanak a károsult körzetekben.

Máltáról, szeretettel

Srí Lankán a baptisták Help faluja területén épített víztisztítót, orvosi rendelőt, iskola-előkészítőt, és adott szakmai tanácsokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. A projektekre mintegy 12 millió forintot költöttek, a környéken mozgó orvosi szolgálat kiépítésével folytatják a munkát - tájékoztatott Győri Lajos, a szeretetszolgálat budapesti vezetője.

Enyves ormány

Srí Lanka déli részén, Hambantota településen épül Hungama, a magyar falu. Az ötletgazda, Padma Gannoruwa, Srí Lanka tiszteletbeli konzulja százmilliós adományra kapott ígéretet, főként önkormányzatoktól (Kőbánya például 16 millióval adakozott). De a segélyszámlára csak 60 millió folyt be, ráadásul az építőanyag-árak közben megduplázódtak, így az eredetileg tervezett 150 házból 100 lett. A százból pedig 40. A konzul szerint ugyanis a kivitelező átverte őket, emiatt a 2006. februári átadásra csak 40 ház készült el - állítása szerint ezekben már laknak. További 40 épület hiányos, például nincs rajta tető, ezek befejezéséhez helyi szponzorok adnak építőanyagot. Az építkezést ugyanis közben szétlopták, sőt éjjelenként elefántok szivattyúzzák Hungama víztározóját... A falu közművesítését sem fejezték be; ráadásul a terület a parttól több kilométerre fekszik - a halászoknak ez túl messze van. - Az állam jelölte ki a területet, s tett ígéretet a közművesítésére; a februári átadást követően pedig a felelősség is a helyieké - mondja Gannoruwa, hozzátéve, hogy nem kívánja gazdátlanul hagyni Hungamát.

Bízzuk profikra?

Az öt nagy hazai segélyszervezet munkája tehát hagy kívánnivalót maga után, ezzel együtt azonban ők legalább nemzetközi ernyőszervezetek tagjai, kiterjedt partnerhálózattal, az átláthatóságukat növelő, nemzetközi audittal - ellentétben a "magángyűjtőkkel". Erre is hivatkoznak a magyar segélyszervezetek, amikor azt üzenik a többé-kevésbé jótékony magánzóknak: bízzák profikra!

Profizmusból persze nekik is van mit tanulniuk, főleg olyan terepen, ahol más az adott szó súlya - de főleg az adott pénzé.

A magyar falu Matara térségében