Miután Romániában és Bulgáriában kedvezőbb a gazdasági helyzet, tartunk attól, hogy a hazai vállalkozások, illetve a Magyarországon működő multinacionális cégek egy része áttelepül az újonnan csatlakozó országokba. A rendkívüli bizottsági ülésen választ várunk arra, készült-e ezzel kapcsolatban felmérés, és ha igen, mit tükröz - mondta a Fidesz parlamenti frakciója foglalkoztatási munkacsoportjának vezetője. Hozzátette: arra is választ várnak, hogy a munkaerőpiac megnyitása milyen hatással lesz a fekete foglalkoztatásra. Hány román és bolgár dolgozik feketén ma Magyarországon, milyen szakmákban és vajon a legális foglalkoztatottságuk javít-e a fekete foglalkoztatáson - tette fel a kérdést a politikus.

Arra is választ várnak Kóka János gazdasági és Kiss Péter munkaügyi minisztertől a bizottsági ülésen, hogy milyen szempontok alapján választotta ki a kormány azt a 219 szakmát, amelynek listája már olvasható a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján. A politikus emlékeztetett rá: korábban arról volt szó, hogy 130-140 szakmában nyitja meg piacát Magyarország január 1-je után, és ezt félévenként felülvizsgálják. A legutóbbi kormányszóvivői tájékoztatón azonban már 219 szakmáról és kétévenkénti felülvizsgálatról beszéltek.

Ellentmondó nyilatkozatok láttak napvilágot, tiszta képet szeretnénk kapni arról, mi a kormány szándéka - jelentette ki az ellenzéki politikus. Emlékeztetett rá: Orbán Viktor pártelnök már feltette kérdéseit a munkaügyi miniszternek, de nem kapott rá választ. Bernáth Ildikó kérdésre válaszolva elmondta: például az általános orvosi, szakorvosi, fogszakorvosi szakmáról nem volt szó a szakbizottság ülésén, utólag került fel a listára, így választ várnak arra, hogy ennek mi az oka, ha a jövőben 16 ezer ágyat terveznek megszüntetni, ami együtt jár az adott kórházban dolgozók munkahelyének megszűnésével is.

Számos olyan szakma szerepel a listán, aminek okát nem ismerjük, például a meteorológusi szakmai is rajta van - mondta. Hozzátette: olyan szakmát is látott a listán - például gyámügyi ügyintézőit - amelynek betöltője a köztisztviselői törvény értelmében csak magyar állampolgár lehet. A politikus szerint a kormány megszorító gazdaságpolitikája gátolja a munkahelyek megőrzését, az új munkahelyek létrehozását. Statisztikai adatokra hivatkozva azt mondta: 38 ezer a bejelentett álláshelyek száma, a munkanélkülieké pedig mintegy 390 ezer, vagyis minden meghirdetett álláshelyre tíz jelentkező is akadhat. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2003 óta a munkanélküliségi ráta 5,6 százalékról 7,5 százalékra nőtt.

Félreértés?

Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter politikai gyengeségnek nevezte, hogy a Fidesz és a KDNP nem alakította ki álláspontját a román és a bolgár munkavállalókkal kapcsolatban, csak azután, hogy a kormány erről - több egyeztetés után - már döntött. Szerinte furcsa, hogy csak utólag van véleményük.

A foglalkoztatási bizottság rendkívüli ülésének összehívásával kapcsolatban azt mondta, hogy a kezdeményező Bernáth Ildikó is ott volt azon testületi ülésen, ahol egyhangúlag közös álláspontot fogadtak el a részleges munkaerőpiaci nyitásról, és azt a fideszes képviselő is megszavazta. "Remélem, csak félreértésről van szó" - mondta Kiss Péter. SZDSZ: további nyitás

Az SZDSZ megütközve tapasztalta, hogy miután a kormány a szabad demokraták által szorgalmazott, teljes munkaerő-piaci nyitás helyett csak 219 szakmában járult hozzá a román, illetve a bolgár állampolgárok magyarországi munkavállalásához, a konzervatívok még ezt a kört is tovább szűkítenék - írta Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője egy közleményében. Az SZDSZ úgy látja, hogy Magyarországnak szüksége van az új munkavállalókra, mivel az elöregedő magyar társadalom igényli az új, aktív tagok bekapcsolódását - írta Horn Gábor.

Rámutatott arra, hogy a határon túli magyarok miatt is fontos lenne a munkaerőpiac megnyitása. A levélben emlékeztetett arra, hogy "a Fidesz cinikusan a szigorítás mellett száll síkra", amikor tenni kell a határon túli magyarokért. "A Fidesz eljutott odáig, hogy +a lehető legrosszabb+ megoldásnak tartja a magyar munkaerőpiac megnyitását, a határon túli magyarok magyarországi munkavállalását" - fogalmazott Horn Gábor. Szerinte "súlyosan elégtelen bizonyítványt" állít ki magáról Magyarország Európában, mikor nyugat felé a magyarok külföldi munkavállalásáért harcol, kelet felé azonban bezárja kapuit, a határon túli magyarok előtt is.

Simon Gábor a parlament foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának elnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján frakciója nevében támogatta a kormány elképzelését, vagyis a munkaerőpiac fokozatos, részleges, időarányos, a magyar munkaerőpiac sajátosságait figyelembe vevő nyitási politikát. (MTI)