Sokat hoznak az APEH-nak a járulékcsalók
A színlelt szerződések után 2006. szeptember elsejével a megduplázott minimális járulékalap lett a cégek APEH-mumusa. Míg az év első felében a valós munkaviszonyt megbízási vagy vállalkozási jogviszonyként feltüntetőknek ígért kampányellenőrzést a pénzügyi kormányzat, a munkaviszonyok tisztázásának kiemelt eszköze az év végére a dupla járulékalappal kapcsolatos bejelentések ellenőrzése lett. Ugyanis amelyik foglalkoztató, illetve kifizető az ágazati bérviszonyok vagy a vállalkozás jövedelmezősége miatt nem tudja megadni a havi 125, illetve 2007-ben 131 ezer forintos nettó bért - ez a dupla járulékalap, vagyis a minimálbér kétszerese -, az a járulékokat és az adót is fizetheti az alacsonyabb összeg után, csak erről tájékoztatnia kell az adóhatóságot. A nyári adócsomag bejelentésekor azt ígérték, elsősorban azoknál a bejelentőknél néz majd szét az APEH, ahol az érintett foglalkoztatott például menedzseri vagy ügyvezetői pozícióban van, vagy ha az ágazatban szokásos bérek jellemzően jóval felülmúlják a bejelentett bér, illetve a minimálbér összegét - utóbbi esetre leginkább az idegenforgalomból származó példák hangzottak el a szaktárca előadásain.
Direkt a járulékalappal kapcsolatos bejelentésekre fokuszáló ellenőrzési kampány ugyan nem volt, és az ígéretek szerint nem is lesz, az adófizetés alapjául szolgáló jövedelem vizsgálata azonban mutatós eredményeket hozott az idén az APEH-nak. Az első tizenegy hónapban ugyanis a tavalyi öszszeg másfélszeresét találták a revizorok, vagyis mintegy 279 milliárd forintnyi be nem fizetett adóra, adóhiányra bukkantak - ezt 161,7 milliárdnyi bírság és pótlék egészíti ki. Nagy József, a hatóság főosztályvezetője szerint a többlet nagyrészt a járulékokkal kapcsolatos ellenőrzéseknek köszönhető.
A bejelentett jövedelem nagyságát az átfogó, vagyis több adónemre vonatkozó ellenőrzéseknél nézik. Mélyebbre pedig akkor ásnak a bérviszonyokban az APEH munkatársai, ha az adott szakmára magasabb jövedelmek a jellemzőek, mint amit az illető után bevallanak. Sokszor akadnak így horogra például informatikai, szoftverfejlesztő szakemberek. A revizorok ilyenkor azt vizsgálják, hogy milyen egyéb lehetőségekkel élhet a vállalkozás bérjellegű jövedelmek kifizetésére, juttatására. Sok helyen kiugróan magas azoknak a céges kiadásoknak a szintje, amelyek a foglalkoztatottak által igénybe vett szolgáltatásokat, juttatásokat fedezik, és nem feltétlenül - a ma már igen magas tétellel adóztatott - természetbeni juttatásként számolják el őket, hanem sima költségként kerülhetnek be a könyvelésbe. Nagy József szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy megéri a minimálbér után adózó és egyben sok, a munkavállalók juttatásaival esetlegesen összefüggésbe hozható költséget elszámoló cégeknél szétnézni, ugyanis az idén több tízmilliárd forintnyi be nem fizetett adót találtak már ezeknél. Tehát hosszú távon nem feltétlenül éri meg a minimálbérre bejelentett foglalkoztatottak síelését a cégen keresztül fizetni.
Kérdés persze, hogy ha nem pont a minimálbérre, hanem tíz-húszezer forinttal magasabb jövedelemre jelenti be a vállalkozás foglalkoztatottját, avagy magát a vállalkozó, az szemet szúr-e az APEH-nak. A főosztályvezető szerint igen, ha az illető cég vagy személy szakmájában jellemzően magasabbak a jövedelmek. Magyarán: ma már nem menekülőút a minimálbért néhány ezer forinttal meghaladó bejelentett jövedelem, holott vélhetőleg nem kevesen élnek az adóellenőrzés elkerülésének ezen módszerével. (Hasonló példa az áfa-visszaigénylés, ahol korábban sokan úgy úszták meg az ellenőrzést, hogy minimális áfát azért fizettek, így nem szúrta ki őket az APEH a visszaigénylők között. Ma azonban már azokat is megnézik, akiknél magas forgalom mellett nagyon alacsony az áfa-fizetés.)
