Bírálatért négy korona

A 2007 májusi akadémiai tagválasztáson 154 jelölt közül kerül ki a felvehető mintegy kéttucatnyi tudós. Köztük van Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek. Tizenöt év után tehát ismét lehet teológus tagja a Magyar Tudományos Akadémiának.

Az akadémikusok gyűlése 2006. május 8-án határozott arról, hogy a 2007. májusi közgyűlésen rendes, levelező és külső tagokat is választ. Három hazai tag írásos ajánlásával lehet valaki jelölt - a javaslatot 2006. szeptember 30-ig kellett az illetékes tudományos osztályhoz benyújtani. Az ajánlások az Akadémia honlapján is megjelentek, így bárki megnézheti, hogy a szeptember végéig befutott 154 jelölt mögött milyen tudományos teljesítmény áll.

Az akadémikussá választás szabályai szerint az osztályonként választható tagok számát az elnökség hat héttel a választás előtt állapítja meg. Januárban az akadémiai osztályok saját jelöltjeikről szavaznak, ennek részeként erősorrendet állítanak fel. Ha egy osztály az elnökségtől két helyet kap, akkor a két legtöbb szavazatot elnyert jelöltből lesz tag - az osztály döntését az MTA elnöksége sem bírálhatja felül.

A jelöltek között több ismert személyiség is található. A legismertebb természetesen Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek - őt a Filozófiai és Történettudományok Osztálya jelölte. (Az MTA utolsó teológus tagja Kumorovitz Lajos Bernát volt, aki 1992-ben hunyt el.) Szintén a jelöltek között van Chikán Attila, Csaba László, Hadlaczky Gyula, Kolosi Tamás, Korinek László, Lamm Vanda, R. Várkonyi Ágnes. A jelöltek közül többen másodszor, harmadszor próbálnak bejutni. (Általában a második jelölés szokott bejönni.) Az MTA-n a közelmúltban úgy döntöttek, hogy egy tudóst legfeljebb háromszor, igen kivételes esetben négyszer jelölhetnek.

Az akadémia tagjait az intézmény alapításától kezdve tiszteletdíjak illették meg. Az első erre vonatkozó rendelkezés 1831-ben született. A járandóságok folyamatosan változtak. 1912-ben például előírták, hogy a tudóstestület tagjai az általános tiszteletdíjon felül egy emlékbeszédért 100 koronát, egyoldalnyi anyag bírálatáért 4 koronát kapnak. Egy 1951. decemberi döntés szerint a rendes tagok havi illetménye 2300 forint, a levelező tagé 1800 forint volt. A tudományok kandidátusa havi 400, a doktora 800 forintot kapott. Ez sokáig nem változott. 2002-ben a rendes tag már havi 380 ezer forint tiszteletdíjat kapott, a levelező tag 280 ezer forintot. 2006-ban a rendes tagok tiszteletdíja bruttó 455 ezer forint, a levelező tagoké 353900 forint, az akadémiai doktoroké 101100 forint volt. Az akadémikusok illetménye 2007-ben változatlan marad, míg a 2600 doktoré 90 ezer forintra csökken.

Lapunk információi szerint a központi büdzsé legfeljebb 365 akadémikus illetményét állja, de az MTA elnökségétől kapott adatok szerint ezen a téren a plafon 353 volt. Jelenleg 25 hely üres, ám ez változhat, hiszen az akadémikusok átlagéletkora magas.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.